<figure class="wp-block-image size-large"></figure>

Forrás: Fortepan 84559

<figure class="wp-block-audio"></figure>

Szeptember 14-én vasárnap 15 órakor Panxnotded Miklós arra invitálta Önöket, hogy beszélgessünk a győzelmekről az Anno Budapest adásában. A győzelem fogalma sokkal összetettebb, mint ahogy első ránézésre tűnhet. A legmélyebb és legmaradandóbb győzelem talán önmagunk legyőzése. Ez nem mások legyőzését jelenti, hanem saját korlátaink, félelmeink és gyengeségeink leküzdését. Nietzsche szerint a legerősebb gyógyszer a győzelem. Amikor egy betegséggel küzdő ember nem adja fel, és visszanyeri egészségét, az nem csak orvosi siker – ez az emberi akarat és kitartás győzelme. Ez a fajta győzelem nem vesz el senkitől semmit, sőt, inspirálhatja és erősítheti másokat is. Ahogy Démokritosz mondta: „Minden győzelem közül az első és a legszebb: magunkat legyőzni.”

Az iskolai vagy sportversenyek más természetű győzelmi típusokat jelentenek. Itt valóban van vesztes és nyertes, de ezek a versengések lehetőséget adnak a fejlődésre, a határaink feszegetésére. A valódi győzelem azonban nem a díj megszerzése, hanem az a folyamat, ahogy felkészülünk, ahogy túllépjük korábbi teljesítményünket, ahogy megtanuljuk kezelni a nyomást és az esetleges kudarcot. Ahogy Kimi Räikkönen mondta: „Sok oka van az embernek az örömre a győzelem nélkül is.”

Buddha szerint a győzelem gyűlöletet nemz, mivel a legyőzött boldogtalan – és ha épp háborúkról van szó, ez sokszor tényleg csak újabb problémákat szül. Sok helyzetben viszont lehet több nyertes is. Egy vita megnyerése például nem feltétlenül a másik fél elhallgattatását jelenti. A legértékesebb „győzelem” egy vitában az lehet, ha mindkét fél tanul valamit, ha közelebb kerülünk az igazsághoz, vagy ha mélyebb megértésre jutunk. Ilyenkor mindenki nyer. De olykor az is kiderül, hogy ami győzelemnek tűnt, az nem az; vagy hogy annyit vesztettünk vele, hogy nem érte meg.

A győzelemre való törekvésünk gyökere talán az, hogy fejlődni, jobbá válni akarunk. Ez egészséges motiváció, ha nem válik mások rovására történő dominanciává. A valódi győzelem nem a másoktól való elvétel, hanem az, amikor többé válunk, mint akik voltunk – bölcsebbé, erősebbé, emberségesebbé. De menekülhetünk a győzelembe azért is, mert a vereségtől félünk.