A szociológia mint tudomány mind a mai napig rendkívül sokszínű képet mutat. Egységes arculat helyett az elméletek és a módszerek sokfélesége jellemzi. Sőt, még a szociológia meghatározása vagy az alapfogalmai körül sem alakult ki konszenzus. A szociológusok különbözőképpen vélekednek arról, hogy például egy szociológiai elméletben szükség van-e cselekvőre, és ha igen, akkor inkább racionálisan vagy inkább nem racionálisan cselekszik-e.

Éber Márk szociológussal arról beszélgettünk, hogy miképpen látjuk ma a szociológia helyzetét, és valószínűleg jóval több kérdést hagytunk nyitva, mint amennyit sikerült megválaszolnunk.A szociológiát sokan sokféleképpen művelik, ahogyan a szociológus végzettség is a munkapiac számos területén használható. A sokféleség azonban már-már a szétaprózottság képét mutatja, mivel a szociológusok között a legalapvetőbb kérdésekben sincs konszenzus. Egyáltalán mire jó a szociológia? Hogyan lehet meghatározni? Milyen szociológusi szerepek alakultak ki az elmúlt évtizedekben? Ezekre a kérdésekre nem született egységes válasz, ezért inkább érdemes úgy feltenni a kérdést a szakma minden művelőjének, hogy számára mit jelent a szociológia, és ő maga milyen alapfogalmakat, elméleti keretet és kutatási módszertant használ egy adott kutatáshoz. Ezeken a kérdéseken túl Éber Márk Áron szociológussal Fáber Ágoston arról is beszélgetett, hogy mi a különbség tudományos teljesítmény és karrier között, a vulgárpszichológia mintájára létezik-e vulgárszociológia, és hogy a szociológus csak azért kritizál-e, mert valamilyen lelki baja van.