Beszélgetés Forgács Bálint kísérleti pszichológussal és babakutatóval a kognitív tudományról

A 21. századi pszichológia erősen kognitív irányultságú, de felmerül a kérdés: mit is jelöl a manapság oly divatos kognitív jelző?

A pszichológia összes ága evidenciának kezeli, hogy létezik az embernek egy olyan belső világa, érzései és élményei, amelyek megfelelnek az idegi folyamatoknak, a kognitív tudományon belül azonban izgalmas viták zajlanak a legalapvetőbb mentális folyamatok természetéről. A beszéd készségével születünk-e, hogyan működik a gondolkodás, és egyáltalán, vannak-e az embereknek belső tapasztalataik? Jó analógia-e a számítógép az emberi információfeldolgozásra? És mit jelent, hogy a babákba tanuló gép van beültetve, vagy hogy természetes pedagógiai érzékkel születünk? Forgács Bálint kísérleti pszichológussal és kognitív tudóssal, az ELTE Babalabor docensével beszélget Czabán Samu és Balogh Dávid.

A kognitív kísérleti pszichológia alapvető állítása, hogy létezik egy anyagtalan belső világ, amit leírhatunk és modellezhetünk, még akkor is, ha az adatgyűjtés teljesen materiális és objektív. A kognitív pszichológia olyan alapvető kérdésekre is keresi a választ, hogy mit jelent a belső tapasztalás, a gondolkodás vagy az emlékezés. Mindezen pszichés világ valami, amit mindannyian átélünk. De a kutatók sem tudják pontosan, mi is az a tudat, és mennyire tudatos az emberi döntéshozatal. Lehet, hogy sikerül egyszer egy olyan jó információfeldolgozási leírását adni az érzelmeknek, hogy érezni fognak a számítógépek? 

Eközben egyre több kutatás mutat arra rá: bölcsek vannak a bölcsőben, a csecsemők kompetensebbek, mint gondoltuk. Minden babába számos specializált tanuló berendezés van beépítve, például bizonyos kommunikációs jegyekre különösen odafigyelnek, amiket a felnőttek önkéntelenül adnak: ha felhúzzák a szemöldöküket, rámutatnak valamire, vagy felveszik a szemkontaktust velük, másként figyelnek és tanulnak tőlük. Ősi filozófiai vita, hogy az öröklés vagy a környezet alakít-e minket. Inkább üres lapként jövünk a világra, amit teleírnak a tapasztalataink, vagy valahogyan már létező képzetekkel, tudásokkal – és tanulási eljárásokkal - születünk? Leegyszerűsítve: vajon a baba tud-e már valamit a világról születése pillanatában, vagy mindent később tanul meg? Ebbe a vitába is beleszól a modern kognitív tudomány: csak a specializált tanuláshoz kell feltételeznünk belső világot, az üres lap megtölthető csupán fizikai tapasztalatokkal is. Aki saját gyereke gondolati világára kíváncsi, az ELTE-n működő babalaborban játékos vizsgálatokra folyamatosan várják az önként jelentkezőket.