A tisztátalanság három árnyalata – Miért kell mindegyiket külön említeni a Tórában?
A Talmud Zváchim traktátusának 17. lapján tovább folytatódik a vizsgálat, vajon mely személyek szolgálata a Szentélyben érvénytelen – különösen azoké, akik valamilyen fokú tisztátalanságban vannak. A Misna alapján már korábban felsorolt típusokat – idegen (זָר – zár), gyászoló (אוֹנֵן – oinén) – követően a Talmud most három speciális tisztátalansági kategóriára koncentrál: a teljesen tisztátalan (טָמֵא – táme), a naplementére váró (טְבוּל יוֹם – tvul jom) és az engesztelő áldozatra váró (מְחוּסַר כַּפָּרָה – mechuszár kapárá) személyekre.
A kulcskérdés: ha mindhárom esetben érvénytelen a szolgálat, miért szükséges a Tórának mindegyiket külön megemlítenie? Nem következtethetnénk az egyikből a másikra?
Tvul Jom: Miért érvénytelen a szolgálata?
A tvul jom olyan személy, aki már elmerült a mikvében, de még nem ment le a nap – így tisztulása még nem teljes. Rabbi Meir a következő verset hozza bizonyítékul (Vájikrá 22:2):
„…és ne szentségtelenítsék meg az én szent nevemet azokban a dolgokban, amelyeket megszentelnek nekem.”
(וְלֹא יְחַלְּלוּ – veló jechallelú)
Mivel ez a vers a szentélyszolgálattal kapcsolatosan megduplázza a figyelmeztetést, a Talmud úgy értelmezi, hogy ez a tvul jom állapotára is utal. A „szentek legyenek” (וְקִדַּשְׁתָּם – vekiddástám) és a „ne szentségtelenítsenek” kifejezések együttese arra utal, hogy a szolgálata nemcsak tiltott, hanem érvénytelen is, sőt, akár égi halálbüntetést (כָּרֵת – karét) is vonhat maga után.
A bizonyítékot a truma fogyasztásának tilalmából veszik, ahol a tvul jom szintén tiltás alá esik, és ugyanaz a kifejezés – „szentségtelenség” – szerepel. Innen következtetünk vissza a szentélyszolgálat szabályaira.
Miért nem lehet az egyikből következtetni a másikra?
A Talmud azt vizsgálja, hogy a három kategóriából – táme, tvul jom, mechuszár kapárá – lehetne-e egyikből a másik kettőt kikövetkeztetni, és ezzel elkerülni a felesleges ismétléseket a Tórában. A válasz: nem lehet, mert mindegyiknek van olyan egyedi jellemzője, ami megkülönbözteti a többiektől, és emiatt nem lenne érvényes a logikai következtetés (kal váchomer – קַל וָחֹמֶר).
Példák:

A táme másokat is tisztátalanná tesz – ez nem igaz a tvul jomra.
A tvul jom nem ehet trumát – ez különbség közte és a mechuszár kapárá között.
A mechuszár kapárá csak akkor tisztul meg teljesen, ha áldozatot is hoz – ez olyan aktív cselekedet, ami a másik kettőnél nem feltétlenül szükséges.

Próbálkozás kombinált levezetésre
A Talmud ezután azt is megvizsgálja, hogy ha egyikből sem lehet a másik kettőt következtetni, akkor lehet-e kettőből a harmadikat? De itt is hasonló akadályokba ütközünk:

Két súlyosan tisztátalan esetből (pl. táme és mechuszár kapárá) nem tudunk levezetni egy enyhébb esetet (tvul jom), mert az enyhébb státusz jellemzői nem jelennek meg a másik kettőnél.
Ráadásul van olyan vélemény, amely szerint például a záv (folyásos beteg) mechuszár kapárá állapota ugyanolyan súlyos, mint a teljes táme állapot – tehát nem is tekinthető enyhébbnek.

Ezért a Talmud arra a következtetésre jut, hogy valóban szükséges, hogy a Tóra mindhárom esetet külön említse, mivel nem áll rendelkezésre olyan logikai modell, amelyből a másik kettőt ki lehetne következtetni.
A vörös tehén szolgálata mint ellenpélda
A Talmud összeveti az áldozati szolgálat szabályait a pará áduma (פָּרָה אֲדֻמָּה – vörös tehén) törvényeivel is. Ez egy különleges, a szentélyen kívül végzett szolgálat, amelynek szabályai eltérnek a hagyományos áldozatoktól.
Egy brájtá szerint egy gyászoló (oinén) vagy mechuszár kapárá végezheti a szolgálatot a vörös tehénnél. Ezzel szemben rabbenu Joszéf Bavli szerint a mechuszár kapárá nem végezheti – tehát van egy halachikus vita.
A Talmud megpróbálja ezt a vitát a zav státuszából magyarázni: ha a zav mechuszár kapárája ugyanolyan tisztátalan, mint maga a zav, akkor nem végezhet szolgálatot. De ha enyhébb a státusza, akkor talán igen. Ez a vita egyik lehetséges forrása.
A másik értelmezés szerint azonban a vita nem ezen alapul, hanem a Tóra szövegének értelmezésén: a parancsolat kétszer említi, hogy a hamvakat egy „tiszta ember” hintse (Bámidbár 19:9 és 19:18 ). Az egyik vélemény szerint ez arra utal, hogy félig megtisztult személy is elegendő (pl. tvul jom vagy mechuszár kapárá), míg a másik szerint csak olyan félig tisztára, akiről az adott szöveghely beszél – vagyis csak halotti tisztátalanság esetén lehet kivételt tenni.
Ruhahiányos kohén: Szolgálata érvénytelen
Az utolsó téma a Misnából a chószer begádim (חָסֵר בְּגָדִים – ruhahiányos kohén), aki nem viseli a szent ruhákat a szolgálatkor. Honnan tudjuk, hogy az általa végzett szolgálat érvénytelen?
A forrás a következő vers (Shemot 29:9):
„És legyen neki ez papságul örök törvényként”
(וְהָיְתָה לָהֶם כְּהֻנָּה לְחֻקַּת עוֹלָם – vehájtá láhem kehuná lechukát olám)
A Talmud párhuzamot von a ruhahiányos kohén és a részeg kohén között is: ha a részeg kohén szolgálata érvénytelen, mert a Tóra „örök törvényként” (חֻקַּת עוֹלָם – chukát olám) nevezi, akkor ugyanez vonatkozik arra is, aki nem mosta meg kezét-lábát, vagy nem visel teljes öltözetet.
Összefoglalás – A 17. lap tanításai

A tvul jom, mechuszár kapárá és táme mind olyan státuszok, amelyek mellett a szentélyszolgálat érvénytelen.
Mindegyikre külön Tórai forrás szükséges, mivel nem lehet egyiket a másikból logikailag kikövetkeztetni.
A vörös tehén szolgálatában kivételek vannak, de ott is halachikus vita tárgya, hogy ki szolgálhat.
A szolgálati ruhák hiánya éppen olyan mértékben érvényteleníti a szolgálatot, mint az ittasság vagy a kéz-láb mosásának hiánya.

Elhangzott példák

Truma fogyasztása tvul jom állapotban
Zav státuszának értelmezése mechuszár kapárá esetében
Vörös tehén hamvainak hintése félig tisztult kohén által
Ruhahiányos kohén és részeg kohén szolgálatának párhuzama

—————————————————-
Zváchim (Vágóáldozatok) – זְבָחִים
Az ókorban e traktátus neve „Az áldozati állatok levágása” volt. Itt kerülnek megtárgyalásra a különféle vágóáldozatok: hogyan kell bemutatni az ilyen áldozatot és miáltal válhat az áldozati állat alkalmatlanná. Ugyanebben a traktátusban található a háláchikus exegézis alapjainak magyarázata, valamint a tiltott vegyülékekre vonatkozó rendelkezések. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 120 oldal.
—————————————————-
A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.
Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30 ​-8:30 ​ között.
Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)
Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud

A Zváchim 17 – Napi Talmud 2096: A tisztátalanság három árnyalata bejegyzés először NapiTalmud.hu-én jelent meg.