Szolgálatra készülve: A kohaniták vízhasználatának rejtett szabályai
Mi történik, ha egy kohén nem a megfelelő módon mossa meg a kezét és lábát, mielőtt a Szentélyben szolgálna? A Zváchim traktátus 21. lapja tovább mélyíti a kéz- és lábmosás halachikus szabályait. A vita nemcsak a víz eredetéről, hanem annak időzítéséről, felhasználhatóságáról és rituális státuszáról is szól. A rabbinikus vélemények árnyalják azt az egyszerű elvárást, hogy a szolgálat előtt kéz- és lábmosás szükséges. A kérdések mögött komoly logikai és szimbolikus rendszerek húzódnak meg: lehet-e meríteni a vízbe, vagy csak önteni kell? Mikor válik a víz alkalmatlanná? Miért hangos a vizes tál kereke hajnalban? És egyáltalán: lehet-e egy hajnal előtti kézmosással kiváltani a reggelit?
A kéz- és lábmosás módja: merítés vagy öntés?
A Tóra kifejezetten úgy fogalmaz, hogy „és mossák meg Áron és fiai belőle (מִמֶּנּוּ – miménu) kezeiket és lábaikat” (2Mózes 30:19 ), vagyis nem elég belemerülni a vízbe, hanem a víznek ki kell folynia a kiorból (kéz- és lábmosó medencéből). A Talmud idéz egy brájtát, amely elutasítja azt a lehetőséget, hogy akár egy mikvében való merítés kiválthatná ezt a kötelező mosást – azaz még egy teljes testű alámerítés sem helyettesíti a csapból lefolyó vízzel történő mosást.
Mikor válik érvénytelenné a víz?
Három különböző vélemény tárgyalja a víz érvényességi idejét:

Rabbi Jószé: A víz az esti bejövetelével érvénytelenné válik a „matirin” (מַתִּירִין – engesztelést hozó szolgálatok) számára, mint pl. a vérhintés. Az éjszakai szolgálatokra (például az állatrészek elégetése – הֵקְטֵר הֵבָרִים – hékter hévárim) viszont hajnalig jó.
Rav Chizda: Egységes elv szerint minden szolgálattípushoz a víz csak hajnalhasadtáig (עֲלוֹת הַשַּׁחַר – álót hásáchár) érvényes. A víz akkor válik használhatatlanná, ha nem engedték vissza a kútba hajnal előtt.
Rabbi Jochánán: Szigorúbb vélemény: ha a víz nem lett leengedve az este beálltakor, akkor már semmilyen szolgálathoz nem használható másnap. Ezt rabbinikus rendelet is alátámasztja – még ha önmagában a víz nem is lenne érvénytelen.

A „ne engedd fel újra” szabály értelmezése
Rabbi Jochánán azon mondása, miszerint „ha nem engedte le este, már ne is engedje le” arra a rabbinikus aggodalomra utal, hogy ha valaki felhozza a vizet, elfelejtheti újra leengedni hajnal előtt. Ezért szigorúan előírja: ha este le lett engedve, maradjon lent, és ne hozzák fel, nehogy reggel alkalmatlanná váljon.
A trumát hádesen és a kézmosás időzítése
A trumát hádesen (תְּרוּמַת הַדֶּשֶׁן – a hamu eltávolítása) szolgálata hajnalhasadt előtt történik. Rabbi Jochánán szerint ha a kohén ekkor mos kezet, nem kell újra kezet mosnia hajnal után, mivel ez már az adott napi szolgálat része. Két vélemény is megpróbálja elhelyezni ezt a mondást:

Rávé szerint: Ez rabbi Elázár ben Simon véleményét tükrözi, aki szerint a hajnalhasadás nem teszi érvénytelenné a kézmosást, ha az aznapi szolgálathoz történt.
Ábájé szerint: Rabbi véleménye szerint mondta ezt Rabbi Jochánán – még akkor is, ha általában hajnal után újra kellene mosni. Itt azonban kivétel van, mert a szolgálat a nappalhoz tartozik.

Mikor kell leengedni a vizet – és mit hallottak a kohaniták?
A kohaniták reggel hallották a kior (kéz- és lábmosó) kerekeinek hangját. Ez nem azt jelentette, hogy akkor hozták fel a vizet, hanem azt, hogy akkor engedték le, még a hajnalhasadás előtt. Ez a hang jelezte számukra, hogy eljött a szolgálatra való készülődés ideje. A Talmud megjegyzi, hogy volt pap, akinek kifejezetten ez volt a feladata: jelezni a reggel kezdetét a kior mozdításával.
Kettős ébresztés
A kohaniták ébresztésére két eszköz is szolgált:

A kior kerekeinek hangja,
és a „kóré” (קוֹרֵא – kiáltó) hangja, aki szóban jelezte a szolgálat kezdetét.

E kettő kombinációja biztosította, hogy senki ne maradjon le a reggeli szolgálatról.
Példák az előadásból

A mikvében való kéz- és lábmerítés nem helyettesíti a kiorból való kézmosást.
Rabbi Jószé: különbséget tesz a nappali és éjszakai szolgálatok között a víz érvényességében.
Rav Chizda: egységes szabály szerint hajnalhasadtáig mindenre érvényes a víz.
Rabbi Jochánán: ha nem lett leeresztve este, másnapra már nem használható.
Trumát hádesen esetén a hajnal előtti kézmosás kiváltja a reggelit.
A kior kerekeinek hangja és a kiáltó együtt ébresztették a kohanitákat.

—————————————————-
Zváchim (Vágóáldozatok) – זְבָחִים
Az ókorban e traktátus neve „Az áldozati állatok levágása” volt. Itt kerülnek megtárgyalásra a különféle vágóáldozatok: hogyan kell bemutatni az ilyen áldozatot és miáltal válhat az áldozati állat alkalmatlanná. Ugyanebben a traktátusban található a háláchikus exegézis alapjainak magyarázata, valamint a tiltott vegyülékekre vonatkozó rendelkezések. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 120 oldal.
—————————————————-
A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.
Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30 ​-8:30 ​ között.
Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)
Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud

A Zváchim 21 – Napi Talmud 2100: A kohaniták vízhasználatának rejtett szabályai bejegyzés először NapiTalmud.hu-én jelent meg.