Zváchim 23 – Napi Talmud 2102 –„Tisztátalan szolgálat: A csúszómászó és a halott tisztátalansága közötti különbség”
(A déli bölcsek álláspontjának részletes vizsgálata a tisztátalan kohaniták szolgálatáról)
A Misna alapállítása:
A Misna azt tanítja, hogy ha egy kohanita tisztátalanul végez áldozati szolgálatot, az a szolgálat érvénytelen.
A déli bölcsek (זִקְנֵי דָרוֹם – Zikné Darom) álláspontja:
A lod-i bölcsek úgy értelmezik a Misnát, hogy az kizárólag a csúszómászó (שֶׁרֶץ – sérec) érintése miatti tisztátalanságra vonatkozik. Ezzel szemben ha egy kohanita halotti tisztátalanság (טֻמְאַת מֵת – tumátsz méjt) miatt volt tisztátalan, és így végzett szolgálatot, az utólag (בְּדִיעֲבַד – bediávád) mégis érvényesnek tekinthető.
A halotti tisztátalanság és az engedmény:
A Tóra szerint, ha a közösség többsége halotti tisztátalan, akkor hozhatnak közösségi áldozatot. A déli bölcsek szerint ebből következik, hogy ha a közösségi kohaniták tisztátalanok, szolgálhatnak, és ebből levezethető, hogy egyéni halotti tisztátalan kohanita utólagos szolgálata is elfogadható.
Miért nem alkalmazható ez a csúszómászó miatti tisztátalanságra?
Mert nincs meg az a közösségi engedmény sem, amely a halotti tisztátalannál létezik. Ezért a csúszómászó által tisztátalanná vált kohanita szolgálata mindig érvénytelen, míg a halotti tisztátalané nem feltétlenül az.
Levezetési kísérlet – Káváchomer (כַּל וָחוֹמֶר):
Ha a súlyosabb halotti tisztátalanság nem érvényteleníti utólag a szolgálatot, akkor pláne, hogy az enyhébb csúszómászó tisztátalansága se érvényteleníthetné.
Ezt a déli bölcsek azzal utasítják vissza, hogy a halotti tisztátalanságra külön engedmény van a közösség esetére, míg a csúszómászó tisztátalanságra nincs.
A pészachi áldozat kapcsán felmerülő kérdés:
Mi van akkor, ha valaki csúszómászó miatt délután még tisztátalan, de estére már tiszta lesz? A déli bölcsek szerint lehet számára áldozatot hozni, hiszen az estére vonatkozó fogyasztásra már alkalmas lesz.
Halotti tisztátalanságnál viszont nem lehet, mert ott nem tisztul meg estére, ezért ő csak a második pészákkor (פֶּסַח שֵׁנִי – pészách séní) hozhat áldozatot.
Rés Lakis (רֵישׁ לָקִישׁ) ellenvetése:
Rés Lakis logikai alapon cáfolja a déli bölcseket:
Ha a csúszómászóval tisztátalan személy megbízással küldhet áldozatot, de ugyanezzel a tisztátalansággal a pap nem végezhet szolgálatot,
akkor halotti tisztátalanságnál, ahol a személy nem is küldhet áldozatot, pláne ne végezzen a pap szolgálatot!
A déli bölcsek válasza: szerintük halotti tisztátalannál is elfogadható utólag az áldozat, ha a kohanita így szolgált.
A Tóra szövegének elemzése:

„És ha egy ember tisztátalan… ne hozza a pészachi áldozatot…” (IV. Mózes 9:10 ) – Ebből azt mondják, hogy ajánlott, hogy ne hozza, de ha mégis hozta, az érvényes.
Az az érv, hogy az áldozatot olyan valakinek kell hozni, aki enni is tud belőle este – szintén csak ajánlás, nem feltétlen érvényességi feltétel.

A cic (צִיץ) és a feloldozás:
A cic, a főpap homlokkötője, a Tóra szerint feloldoz a szentségek bűne alól.
A Talmud ezt úgy érti, hogy tisztátalanság esetén is lehet, hogy a cic „megvédi” az áldozatot.
A Száchim traktátusból idézett Misna szerint:

Ha a vér vált tisztátalanná, a cic feloldozást nyújt.
Ha a test (גּוּף – guf) vált tisztátalanná, akkor nem.
Itt vita van arról, hogy kinek a testéről van szó: a kohané vagy az áldozathozóé?

Két értelmezés:

Rami Bár Cháma (רָמִי בַּר חָמָא) – az áldozathozó testére érti, tehát ha ő halotti tisztátalan, az áldozat érvénytelen.
Déli bölcsek – a kohanita testére vonatkozik, és szerintük ez csak csúszómászó esetén érvénytelen, halotti tisztátalannál nem.

„Tumasz tehajm” (טֻמְאַת תְּהוֹם – mélység tisztátalansága):
Ez csak halotti tisztátalanságra vonatkozik. Ebből következik, hogy az előbbi Misnában szereplő eset nem lehet csúszómászó, tehát az ellentmond a déli bölcsek magyarázatának – vagyis a „test” itt az áldozó testére vonatkozik.
Brajták és további viták:
Több brajtából is próbálnak bizonyítékot hozni arra, hogy ki lehet tisztátalan (kohén vagy áldozó), és milyen típusú tisztátalanság érvényteleníti az áldozatot.
A különféle források részben a déli bölcsek, részben Rami Bár Cháma értelmezését támasztják alá.
Összegzés:
A 23-as lap központi kérdése:
Milyen típusú tisztátalanság esetén érvénytelen a kohanita szolgálata, és mikor menthető fel utólag (bediávád)?
A Zikné Darom szerint:

Csúszómászóval való tisztátalanság: mindig érvényteleníti a szolgálatot.
Halotti tisztátalanság: utólag érvényes a szolgálat.
Ez alapján értelmezik a Misnát, és védik álláspontjukat a különféle ellenérvekkel szemben.

—————————————————-
Zváchim (Vágóáldozatok) – זְבָחִים
Az ókorban e traktátus neve „Az áldozati állatok levágása” volt. Itt kerülnek megtárgyalásra a különféle vágóáldozatok: hogyan kell bemutatni az ilyen áldozatot és miáltal válhat az áldozati állat alkalmatlanná. Ugyanebben a traktátusban található a háláchikus exegézis alapjainak magyarázata, valamint a tiltott vegyülékekre vonatkozó rendelkezések. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 120 oldal.
—————————————————-
A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.
Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30 ​-8:30 ​ között.
Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)
Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud

A Zváchim 23 – Napi Talmud 2102: A csúszómászó és a halott tisztátalansága bejegyzés először NapiTalmud.hu-én jelent meg.