Keveredő gondolatok, végzetes következmények – mikor jár karet az áldozatért?
Az áldozati szolgálat során nemcsak a tett számít, hanem a gondolat is: egyetlen hibás szándék elegendő lehet ahhoz, hogy az egész áldozat érvénytelenné váljon. De vajon mikor minősül egy gondolat valóban kárhozatosnak, és mikor „csak” hibásnak? A Zváchim 30. lap tanulmánya ennek a kérdésnek a mélyére ás, különösen azt vizsgálva, hogy az időn túli fogyasztási szándék (ḥutz lizman – חוץ לזמן) és a helyen kívüli fogyasztási szándék (ḥutz limkom – חוץ למקום) milyen hatással van az áldozatra, illetve hogy ezek keveredése mikor okoz pigul-t (פיגול), amelyért karet (כרת) jár. Vajon számít-e, hogy melyik gondolat volt előbb? És mi a helyzet, ha ugyanarra a hússzeletre kétféleképp „ront” a gondolatával az ember?
Kétféle rontó gondolat, egy érvénytelen áldozat
Az áldozati szolgálat során két típusú szándék érvénytelenítheti az áldozatot:

Időn túli fogyasztás gondolata (ḥutz lizman – חוץ לזמן): amikor a kohén vagy az áldozat hozója arra gondol, hogy a húsból a fogyasztási időn túl (pl. a harmadik napon) fog enni.
Helyen kívüli fogyasztás gondolata (ḥutz limkom – חוץ למקום): amikor arra gondol, hogy Jeruzsálemen kívül (vagy más, az adott áldozat számára tiltott helyen) fog enni vagy az oltárra vinni a részt.

Mindkét esetben az áldozat paszul (פסול), azaz érvénytelen lesz. A különbség abban rejlik, hogy csak az időn túli szándék esetén jár karet annak, aki később eszik belőle, míg a helyen kívüli gondolat esetén nem.
Mikor jár karet?
A Misna tanítása szerint a karet csak akkor jár, ha:

Csak egyféle, időn túli rontó gondolat volt.
Ez a gondolat az áldozat szolgálatának valamelyik fő fázisában (vágás – שחיטה, vérfelfogás – קבלה, vivés – הולכה, hintés – זריקה) történt.
Nem keveredett bele másféle hibás szándék.

Ha viszont az időn túli gondolat helyen kívüli gondolattal keveredett, vagy más érvénytelenítő tényezővel, akkor bár az áldozat érvénytelen, karet nem jár.
Mi számít keverésnek?
A Misna számos példát hoz, amikor a két rontó szándék keveredik:

Először helyen kívülre gondolt, majd időn túlira.
Először időn túlira gondolt, majd helyen kívülre.
Egyik részt időn túl, másikat helyen kívül fogyasztaná.
Ugyanazt az adag húst fél-fél részben időn túlra és helyen kívülire szánja.

Bármely keveredés esetén – a bölcsek szerint – karet már nem jár.
Rabbi Jehuda (רבי יהודה – Rabbi Jehuda) eltérő álláspontja
Rabbi Jehuda nem ért egyet a bölcsekkel. Ő úgy véli:

Ha az első gondolat az időn túli fogyasztásra vonatkozott, akkor már aktiválódik a pigul, és karet jár.
Csak akkor nem jár karet, ha először a helyen kívüli szándék volt, és utána gondolt az időn túlira.

Ez az elv az ún. „laket et harishon” (לוקֵט את הראשון – „az elsőt kapd el”) elvén alapszik: az első kifejezett gondolat meghatározó, függetlenül attól, hogy később milyen más gondolat követi.
Vita a sorrendiség jelentőségéről
A vita kibővül azzal, hogy milyen esetekben számít a sorrend:

Ilfa szerint csak akkor vitatkoznak a bölcsek Rabbi Jehudával, ha a két gondolat két külön szolgálati fázisban hangzott el.
Rabbi Jochánán (רבי יוחנן – Rabbi Johanan) szerint már egy szolgálati fázison belül is vita van, mert a fázisok (pl. vágás) időben oszthatók.

Rabbi Jochánán tehát az „első gondolat aktiválódik” elvet még szűkebb kontextusban is alkalmazhatónak tartja.
Analógia a tmura (תמורה) esetéből
A Talmud hasonló logikai vitát hoz a tmura (az áldozati állat kicserélése) kapcsán: ha valaki azt mondja, hogy az új állat legyen tmura az olára és a slaminra is, akkor ez egyszerre mondás, vagy inkább sorrendben értendő?

Rabbi Meir (רבי מאיר – Rabbi Meir) szerint az első kijelentés érvényesül (olah), a második már nem érvényes.
Rabbi Joszi (רבי יוסי – Rabbi Joszi) szerint ha egyértelmű, hogy a két dolgot egyszerre akarta mondani, csak nem tudta egyszerre kifejezni, akkor mindkettő érvényes.

Ez a vita tehát párhuzamos azzal, amit az időn túli és helyen kívüli gondolat kapcsán láttunk.
További mélyítés: az „és” kötőszó szerepe
Felmerül a kérdés: ha az illető úgy fogalmaz, hogy „eszem holnap ÉS Jeruzsálemen kívül”, ez tekinthető-e két külön gondolatnak, vagy épp ellenkezőleg: azt mutatja, hogy egyszerre akarta mondani, tehát keveredés, és nem jár karet?
Rabbi szerint ebben az esetben még Rabbi Jehuda is elismeri, hogy ez iruv machshavot (עירוב מחשבות – kevert gondolat), és nem jár karet. Ebből a bölcsek általános szabálya megerősítést nyer.
Kérdés a „fél-fogyasztásról”
További részletkérdésként vizsgálja a Talmud:

Mi van, ha az ember egy fél kezá’it (כזית – olíva méretű falat) húsra gondolja azt, hogy időn túl, a másik felére, hogy helyen kívül fogja fogyasztani?
A válasz: ez is keverésnek számít, és nem jár karet, mivel nincs egy teljes kezá’it ugyanazzal a „rossz” gondolattal.

Példák, amelyek elhangzottak

Egy kezá’it fogyasztása időn túl, egy másik kezá’it helyen kívül → nem jár karet
Egy kezá’it egyszerre helyen kívül és időn túl → Rabbi Jehuda szerint sem jár karet
Előbb időn túli gondolat, utána helyen kívüli → Rabbi Jehuda szerint jár karet
Előbb helyen kívüli gondolat, utána időn túli → Rabbi Jehuda szerint nem jár karet
Félig helyen kívüli, félig időn túli gondolat → nem jár karet
„Ez legyen tmura olá és slamim” kijelentés → vita, hogy az első szándék számít-e vagy mindkettő


—————————————————-
Zváchim (Vágóáldozatok) – זְבָחִים
Az ókorban e traktátus neve „Az áldozati állatok levágása” volt. Itt kerülnek megtárgyalásra a különféle vágóáldozatok: hogyan kell bemutatni az ilyen áldozatot és miáltal válhat az áldozati állat alkalmatlanná. Ugyanebben a traktátusban található a háláchikus exegézis alapjainak magyarázata, valamint a tiltott vegyülékekre vonatkozó rendelkezések. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 120 oldal.
—————————————————-
A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.
Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30 ​-8:30 ​ között.
Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)
Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud

A Zváchim 30 – Napi Talmud 2109: Mikor jár karet az áldozatért? bejegyzés először NapiTalmud.hu-én jelent meg.