Egy fél gondolatból teljes vétség? A pigul határai a vérhintés logikájában
A mai tanulás középpontjában a pigul (פיגול – pigul) áll: mikor válik egy áldozat érvénytelenné, és mikor jár érte karet (כרת – kárét)? Rabi Meir és a bölcsek vitáján keresztül vizsgáljuk a kérdést: elegendő-e egyetlen szolgálati fázisban rossz szándékra gondolni, vagy csak akkor lesz az áldozat valóban pigul, ha végig, minden kritikus mozzanatnál fennáll a rontó gondolat?
Rabi Meir véleménye: elég az első gondolat?
Rabi Simon ben Lakis (ר’ שמעון בן לקיש – Rav Simon ben Lakis) szerint Rabi Meir nem feltétlenül gondolta, hogy egy részleges pigul is teljes értékű érvénytelenítést okoz (חצי פיגול – chatzi pigul), hanem azért mondta, hogy az áldozat pigullá válik, mert ha valaki rontó szándékkal kezd, akkor az meghatározza a teljes szolgálatot, még akkor is, ha később nem volt konkrét szándéka (כל העושה על דעת ראשונה הוא עושה – kol haosze al da’at risoná hu osze).
A belső oltár és a vérhintések számai
A jomkipuri szertartás során a főpap három fázisban hinti és keni a vért:

Szentek szentje: 7+1 a parokhet előtt,
Belső oltár négy sarka: 4 kenés,
Belső oltár teteje: 7 hintés,

Mind az üsző (פר – par), mind a kecske (שעיר – se’ír) esetén ez 32+11 = 43 hintés. Egy másik vélemény szerint, ha a vért nem keverik össze, hanem külön kenik a négy sarkot az üsző és a kecske vérével, akkor 47, sőt, a maradékvér kiöntése miatt 48 részmozzanat is lehet.
Rabi Meir és a pigul kialakulása
Egy brájtá szerint, ha valaki bármelyik fázisban rontó gondolatot gondol (pl. csak az oltár tetejére kenésnél), akkor az Rabi Meir szerint pigul, míg a bölcsek szerint csak akkor, ha minden fázisnál fennállt a pigul gondolat.
Ez úgy tűnik, ellentmond Rav Simon ben Lakis értelmezésének, hiszen ebben az esetben nem az első gondolat volt rontó, hanem egy későbbi. Ennek feloldására több lehetőséget vizsgál a Talmud.
Egy új üsző vágása mint teljes szolgálati egység
A Talmud feltételezi, hogy a hintési sorozat közben a vér kifolyt, és egy új üszőt kellett vágnia a főpapnak. Ilyenkor a schita (שחיטה – vágás) szolgálata már egy teljes új szolgálat, és ha eközben volt a pigul gondolat, az már önmagában pigulnak számít.
Ez a magyarázat azonban ütközik egy másik tanítással, miszerint ha egy új állatot vágnak, nem kell elölről kezdeni a folyamatot, hanem onnan lehet folytatni, ahol abbahagyták. Ez azt mutatja, hogy a vágás nem egy teljes új „matír” (מתיר – engedélyező szolgálat), így nem lehet teljes értékű pigul kiindulópontja sem.
Új magyarázat: kombinált pigul gondolatok a fázisokban
Egy másik lehetőség: a főpap nem új állatot áldozott, hanem ugyanazzal az állattal vitte végig a három fázist. A brájtá szavai – „akár az elsőben, akár a másodikban, akár a harmadikban volt rontó gondolata” – úgy is értelmezhetők, hogy mindháromban volt pigul gondolat, de a negyedikben már nem.
Ebben az esetben Rabi Meir szerint még mindig pigul, mert az első három domináns volt, és az utolsó semleges fázis nem akadályozza meg a pigul beállását.
Szövegkritikai nehézségek a brájtában
A Talmud problémát lát a brájtá szóhasználatában: ha valóban mindhárom fázisban volt rontó gondolat, miért mondja a szöveg, hogy „akár az elsőben, akár a másodikban…”, ami azt sugallja, hogy egy is elég?
Ez kérdés marad (קשיא – kásjá), ami gyengíti Rav Simon ben Lakis értelmezését.
Másik vélemény: Rabi Meir szerint chatzi pigul is pigul
Egy másik értelmezés szerint Rabi Meir valóban a „chatzi pigul” elméletet vallja: vagyis ha egy szolgálat érvénytelenségét okozó gondolat csak az egyik fázisban állt fenn, az már elég a pigulhoz, sőt, karet is jár érte.
Ez azonban újabb problémát vet fel: karet csak akkor jár, ha a teljes áldozási folyamat érvényes, és végig pigul gondolattal történt. Ha viszont az áldozat már az első fázisban pigullá vált, a későbbi vérhintések nem számítanak szolgálatnak, mert a vér már érvénytelen, így karet sem járhat.
Feloldási kísérletek a problémára

Ráva (רבא) szerint: elképzelhető, hogy minden fázist külön állattal végeztek el, így minden fázis teljes egység, és ezért jár karet.
Rav Pappa szerint: nem szükséges új állat; ha a vér még mindig halachikus értelemben vérnek számít, és végigviszik vele a pigul gondolatot, akkor az karet szempontjából is elegendő.

Lisztáldozat és pigul: új cáfolat Lakisra
Egy új brájtában a lisztáldozatok (מנחות – minchot) esetéről van szó: ha a marokvétel (קמיצה – kemicá) vagy a tömjén (לבונה – levoná) hozatalánál volt pigul gondolat, akkor már az egész áldozat pigul. Ez akkor is igaz, ha a pigul gondolat csak a tömjénnél volt, vagyis a marokvételkor nem volt.
Ez megkérdőjelezi Rav Simon ben Lakis álláspontját, hiszen ebben az esetben a kezdeti szakasz nem volt pigul, tehát nem lehet azt mondani, hogy a kezdet határoz meg mindent.
Ezért a Talmud nyíltan elismeri:
קַשְׁיָא – kásjá
Ez egy valódi kérdés, és nem tudjuk teljesen feloldani Lakis véleményét ebben a formában.
Összefoglalás
A mai tanulásban a következő fő kérdéseket jártuk körül:

Mi az a minimum, amitől egy áldozat pigul lesz?
Kell-e a teljes folyamat során pigul gondolat?
Hogyan értelmezzük Rabi Meir álláspontját: inkább pszichológiai (az első gondolat határoz meg mindent), vagy halachikus (egy szolgálati fázis is elég)?
Mikor jár karet, és mikor „csak” az áldozat érvénytelensége áll be?
Hogyan lehet ezeket az elveket más áldozatokra – mint a lisztáldozat – alkalmazni?

Elhangzott példák

Jomkipuri vérhintések: 43/47/48 számok eltérései az eljárás részletei szerint.
A maroknyi liszt és a tömjén esete a pigulban.
A különböző vérhintési fázisok rontó gondolatának hatása.
Keverés kontra külön végzett szertartás a jomkipuri üsző és kecske között.
A chatzi pigul (חצי פיגול) és a kol haosze al da’at risoná elméletek összevetése.

—————————————————-
Zváchim (Vágóáldozatok) – זְבָחִים
Az ókorban e traktátus neve „Az áldozati állatok levágása” volt. Itt kerülnek megtárgyalásra a különféle vágóáldozatok: hogyan kell bemutatni az ilyen áldozatot és miáltal válhat az áldozati állat alkalmatlanná. Ugyanebben a traktátusban található a háláchikus exegézis alapjainak magyarázata, valamint a tiltott vegyülékekre vonatkozó rendelkezések. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 120 oldal.
—————————————————-
A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.
Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30 ​-8:30 ​ között.
Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)
Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud

A Zváchim 42 – Napi Talmud 2121: A pigul határai a vérhintés logikájában bejegyzés először NapiTalmud.hu-én jelent meg.