Zváchim 44 – Napi Talmud 2123: Amikor az áldozat pigullá válik
Update: 2025-10-27
Description
„Egy gondolat, ami mindent tönkretesz – amikor az áldozat pigullá (פיגול) válik”
Köves Slomó rabbi a Zváchim traktátus 44. lapjához érkezve a pigul (פיגול) fogalmát elemzi: hogyan válik egy áldozat érvénytelenné pusztán egy hibás gondolat miatt. A szentélyben a gondolatnak önálló jogi súlya van – ha a kohén az áldozat bemutatása közben arra gondol, hogy a húst a megengedett időn túl fogyasztják el, azzal az egész áldozatot „megrontja”. Az előadás részletesen bemutatja, mely áldozattípusokra vonatkozik ez a szabály, mit jelent az, hogy davar she-yesh bo matirin (דבר שיש בו מתירין) – „olyan dolog, aminek van megengedő feltétele” –, és mikor marad érvényes az áldozat. A rabbi példákon és bibliai szövegmagyarázaton keresztül vezeti végig a hallgatót a pigul törvényének logikai és spirituális szerkezetén.
A pigul fogalma és forrása
A pigul akkor áll be, ha a kohén az áldozat bemutatásakor olyan szándékot gondol, amely az áldozat időn túli fogyasztására (chutz lizmano) vagy tiltott helyen való fogyasztására (chutz limkomo – חוץ למקומו) vonatkozik. Ezt a fogalmat a Tóra a shelamim (שלמים) áldozatnál vezeti be: „Ha valaki fogyaszt a shelamim húsából a harmadik napon, az áldozat pigul, és nem fogadtatik el” (3Mózes 7:18 ). A rabbi kiemeli: a vers nem a tényleges késői fogyasztásról beszél, hanem arról, ha az áldozó így gondolta. Vagyis a gondolat önmagában képes érvényteleníteni az áldozatot – ez a szent szolgálatban a tudat meghatározó szerepét mutatja.
Csak azokra az áldozatokra vonatkozik, amelyeknek van megengedő fázisa
A pigul csak azokra az áldozatokra érvényes, amelyeknél létezik valamilyen matir (מתיר), vagyis „megengedő feltétel”, amely által az áldozat fogyaszthatóvá válik. Például egy állatáldozatnál a vér felhintése az oltárra engedi meg, hogy a húsát megegyék, a lisztáldozatnál (mincha – מנחה) a kometz (קומץ) maroknyi rész elégetése engedi meg, hogy a maradék lisztet a kohén megegye. Ezeket nevezi a Talmud davar she-yesh bo matirin-nek – „olyan dolognak, amit valami megenged”.
Ezzel szemben azoknál az áldozatoknál, amelyeknél nincs ilyen megengedő feltétel – például a főpap reggeli és esti lisztáldozata (minchat kohen gadol – מנחת כהן גדול) vagy a teljesen elégetett égőáldozatnál (olah – עולה) az azonnal tűzre kerülő lisztmennyiség –, ott nincs pigul, mert nincs mi által hatályba lépjen a „megrontás”.
A pigul kiterjesztése más áldozattípusokra
A shelamim áldozatból kiindulva a Talmud arra a következtetésre jut, hogy a pigul szabálya minden olyan áldozatra kiterjed, ahol van matir. Így vonatkozik többek között:
az olah (égőáldozat) esetében a vér felhintésére és a hús elégetésére
a chatat (bűnáldozat) esetében a vérhintésre és a hús elfogyasztására
az asham (vétségáldozat) esetében a hasonló feltételekre
a mincha (lisztáldozat) esetében a kometz levételére
a metzora (מצורע) leprás tisztulási szertartásánál a maradék olajra (shemen ha-metzo’ra – שמן המצורע)
A brita (ברייתא) szövege kiemeli: a „minden áldozat” (zevach) és „húsa” (basar) szavak fölöslegessége a Tórában éppen arra utal, hogy a szabályt a shelamim-on túl is alkalmazni kell minden olyan áldozatra, amelynek van megengedő mozzanata.
Amire nem vonatkozik a pigul
Vannak olyan esetek, ahol a pigul fogalma nem érvényes, mert hiányzik a matir. Ilyen például:
a főpap lisztáldozata, amely teljesen az oltárra kerül
a nesachim (נסכים), vagyis az áldozathoz tartozó „köretek” – bor és liszt, ha azokat külön, akár napokkal később hozzák
a mincha azon részei, amelyeket teljesen elégetnek, és nincs belőlük maradék emberi fogyasztásra
Ráadásul a nesachim esetében a bölcsek és Rabbi Meir vitatkoznak: Rabbi Meir szerint ha a nesachim együtt kerül az áldozattal, van matir és így pigul is lehet, a bölcsek szerint viszont csak akkor, ha ténylegesen kapcsolódik az áldozathoz, és nem önálló felajánlás.
A metzora olaja és a „hatályba léptető” cselekedet kérdése
A metzora tisztulásakor hozott olaj különleges példa: a pap az olajat a beteg fülére, kezére és lábára keni, majd a maradékot megeszik. Rabbi Meir és a bölcsek vitája itt is arról szól, mi számít matir-nak. Rabbi Meir szerint az asham (בשם האשם) vére az, ami „megengedi” az olajat, míg a bölcsek szerint az olaj önmagában nem függ ettől. Rebi (רבי) köztes álláspontot képvisel: szerinte az olajnál a matir az a mozzanat, amikor az olajat ténylegesen felkenik – ez teszi lehetővé a maradék elfogyasztását.
A belső és külső oltáron hozott áldozatok
A rabbi szemléletes rajzokkal magyarázza: a Bejt HaMikdás két oltárán különböző típusú áldozatokat mutattak be – a külső oltáron (mizbeach hachicon – מזבח החיצון) és a belső oltáron (mizbeach hapnimi – מזבח הפנימי). A bölcsek szerint a pigul mindkét típusnál érvényes, Rabi Simon szerint azonban csak a külső oltárnál. Rabi Eliezer ben Glila köztes álláspontot képvisel: csak akkor áll be a pigul, ha a gondolat és a cselekedet „azonos helyen” történik – vagyis amikor a kohén ugyanott gondol és cselekszik (makom echad – מקום אחד).
A gondolat helye a szent szolgálatban
A Talmud így nemcsak a rituális részleteket tisztázza, hanem alapvető elvet is tanít: a szentélybeli szolgálatban a gondolat valóságformáló tényező. Egy rossz gondolat elég ahhoz, hogy a legprecízebben végrehajtott szertartás is érvénytelen legyen. A pigul törvénye ezért nem csupán technikai szabály, hanem figyelmeztetés a belső szándék erejére: a szentség nem a külső cselekvésből, hanem a tudat tisztaságából fakad.
Az előadásban elhangzott példák
A shelamim (békeáldozat) mint a pigul alapesete
A minchat kohen gadol (főpap lisztáldozata) – amelyre nem vonatkozik a pigul
A nesachim (bor és liszt köret) vitája Rabbi Meir és a bölcsek között
A metzora olajának (shemen ha-metzo’ra) kérdése
A belső és külső oltár áldozatai közti különbség
A galambáldozat (chatat ha’of – חטאת העוף*) mint különleges engedmény
A Rebi köztes álláspontja a „hatályba léptető” (matir) cselekedet természetéről
A tanítás végkövetkeztetése: az áldozat szentsége nem csupán a tettben, hanem a gondolatban dől el – a pigul törvénye ennek örök emlékeztetője.
—————————————————-
Zváchim (Vágóáldozatok) – זְבָחִים
Az ókorban e traktátus neve „Az áldozati állatok levágása” volt. Itt kerülnek megtárgyalásra a különféle vágóáldozatok: hogyan kell bemutatni az ilyen áldozatot és miáltal válhat az áldozati állat alkalmatlanná. Ugyanebben a traktátusban található a háláchikus exegézis alapjainak magyarázata, valamint a tiltott vegyülékekre vonatkozó rendelkezések. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 120 oldal.
—————————————————-
A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.
Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30 -8:30 között.
Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)
Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud
A Zváchim 44 – Napi Talmud 2123: Amikor az áldozat pigullá válik bejegyzés először NapiTalmud.hu-én jelent meg.
Comments
In Channel








