Instructional Design Lab

Az elmúlt két hétben nem csak beszéltünk arról, hogy az MI hogyan alakítja át az e-learning fejlesztés világát, hanem ki is próbáltunk szoftvereket és most a tapasztalatokról beszélgetünk :)A CourseFactoryt, ami elvileg majdnem mindenre jó, vagy lehet hogy mégsem: https://bit.ly/hanghirlevel-001-4A CourseFactory képes bármilyen kurzusfejlesztési feladatot leegyszerűsíteni és közben még meg is tanítja, hogy ezt hogyan is kellett volna, ha mi magunk oldjuk meg? Itt az e-learning fejlesztés svájci bicskája vagy MI alapú digitális tolltartója, vagy erre még várnunk kell?A PIC-RAT modell szerint hogyan csoportosíthatjuk az MI alapú tartalomkezelő eszközöket? Amália prezentációja: https://bit.ly/hanghirlevel-003-1Tényleg sok újdonság van, vagy csak a meglévő funkciók egyszerűsödtek? Még a gyorséttermi szintű vagy már a kézműves e-learning eszközrendszerre alkalmas az MI alapú szoftverkörnyezet? A gyártási folyamat olyan gyors és egyszerű, hogy lehet hogy nem is kell az alapos tervezés, mert ha nem jó az eredmény, akkor gyorsabban gyártok másik változatot, mint amennyi idő kellene egy alaposabb tervezésre?Hangosan gondolkodó esettanulmány, amelynek origójába kivételesen a CourseFactoryt helyeztük el :)

Sokminden történhet egy 46 éves szakmai életpálya során. Különösen akkor, amikor társadalmi és technológiai változások gyorsan követik egymást. Mi az amit egy mai e-learning fejlesztőnek fontos tudni a Magyar Tartalomipari Szövetségről? Olyasféle szervezet volt mint, amilyen ma egy koalíció vagy a korábbi időkben egy technológiai klaszter? Milyen társadalmi küldetések és feladatok jelentek meg a digitális tartalomfejlesztésben és a távoktatásban? Az eFestival konferencia milyen hatással volt az akkori fejlesztési jó gyakorlatok megismerésére és népszerűsítésére? Kik voltak az egykori, ma már nagyon híres díjazottak? Mi volt a szerepe Hutter Ottóval közösen alapított e-learning fórumnak a szakmai közéletben? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Mlinarics Józseffel és Simonics Istvánnal és  választ kapunk arra is, hogy mi is lehet az a bizonyos A-Learning :)Magyar Tartalomipari Szövetség egykori weblapja: https://bit.ly/3MYRLTeMagyar Tartalomipari Szövetség: https://bit.ly/3QP7aq8eFestival: https://bit.ly/3uwIsDBe-learning Fórum:  http://www.elearningforum.huHutter Ottó: https://bit.ly/47OgZvrHutter Ottó-díj: https://bit.ly/3sI2sCSInternational E-Learning Awards, 2014 Winners, Academic Division, Mobile Learning "Preparing for Smart Learning" https://bit.ly/3MZeHls

Rendszeres beszélgetéssorozat az elmúlt 2 hét érdekességeiről, rendezvényeiről és aktualitásairól. Szemlézett és szelektált hírek és hozzá kapcsolódó saját kommentjeink elsősorban az e-learning fejlesztő képzés hallgatóinak, de valójában bárkinek, akit foglalkoztat a instructional design tématerület.Az adás témái:Minden, ami attitűdformálás. Hogyan lehet, hogyan érdemes és ki mit gondol róla. Inspirációs alap a we-learning podcast attiűdformálással foglalkozó adása: https://bit.ly/hanghirlevel-002-1Jó gyakorlat és figyelemre érdemes megoldás, Branching Scenario H5P: https://bit.ly/hanghirlevel-002-2E-learning alapú attitűdformálás és HR. A részterület kiindulási alapja: Attitűd a HR-ben? Innováció vagy tudatra ébredés? https://bit.ly/hanghirlevel-002-3Az MI kockázatok miatt várható szabályozások és a céges innovációs fejlesztések esélyei. Donald Clark: EU AI legislation is firming up and I fear the worst. Danger of overregulation... https://bit.ly/hanghirlevel-002-4Ígéret és konkrét példa a GPT Builder alkalmazására. Az ígéret egy tanuláselméleti chatbotra: https://bit.ly/hanghirlevel-002-5, és amit pedig már most is ki lehet próbálni az nem más mint a Tanuló társ (9-10) osztályosoknak: https://bit.ly/hanghirlevel-002-6Tanulási stílusok érkeznek MI alapú álruhában :) Mit kezdjünk azzal ha az MI alapú elemzés alapján a személyre szabott és hatékony tanulás alapjához a tanulási stílusok mítoszain keresztül is vezethet út? An AI-Based Learning Style Prediction Model for Personalized and Effective Learning https://bit.ly/hanghirlevel-002-7

A papír alapú és hangkazettás távoktatáshoz képest a 30 év technológiai fejlődés nem kérdés. Ezzel a változással arányos a módszertan és a minőség fejlődése is? A korábbi évtizedekben hol, kitől, hogyan lehetett e-learning fejlesztést tanulni? 2020 előtt volt-e hazai környezetben e-learning szakértő képzés? Hogyan és miért jött létre az e-Learning Fórum (www.elearningforum.hu), ami rendszeresen összehozta az ipari-piaci, a felsőoktatási, köznevelési és a technológiai, illetve az akadémiai szereplőket? Van értelme és területe az e-learning iparágban a kutatás-fejlesztésnek? Az alkalmazott kutatások vagy tudományos kutatások érdemben hatással lehetnek a piaci szolgáltatásokra, vagy akár a felsőoktatási, köznevelési tartalomfejlesztésre? A mesterséges intelligencia alapú e-learning fejlesztés tényleg korszakváltás? A podcast vendége: Dr. Simonics István, habilitált egyetemi docens, e-learning kutató és képzésfejlesztési szakértő.

Ebben az adásban útjára indul a kétheti hang-hírlevél, a podcast a podcastben :) Rendszeres beszélgetéssorozat az elmúlt 2 hét érdekességeiről, rendezvényeiről és aktualitásairól. Szemlézett és szelektált hírek és hozzá kapcsolódó saját kommentjeink elsősorban az e-learning fejlesztő képzés hallgatóinak, de valójában bárkinek, akit foglalkoztat a instructional design tématerület. Az adás témái:A pedagógia mítoszok káros hatása az tanítási-tanulási folyamatra vagy akár e-learning fejlesztésekre. Kapcsolódó kutatásról a tanulmány a Nature folyóiratban: https://go.nature.com/47jry9OHol és mikor keletkeznek a mítoszok? Nézzük meg a konnektivizmus példáját!Hasznos vagy ártalmas a digitális történetmesélés? Releváns blogbejegyzések itt:https://bit.ly/hanghirlevel-001-1 és itt: https://bit.ly/hanghirlevel-001-2Baj-e hogy az LMS túlságosan is testre szabható? https://bit.ly/hanghirlevel-001-3A sablonok szerepe a fejlesztő munkában: segítség vagy a kreatív hozzáadott érték ellenhatása? Jobbak az MI-alapú sablonok, vagy ott ugyanezekkel a dilemmákkal találkozunk?Van olyan MI alap- kurzuskészítő alkalmazás, ami akár oktatási hatású is lehet, mert végigvezet a fejlesztés folyamatán és pont a használatával tanuljuk meg hogy hogyan is lehetne valamit jól csinálni? Létezhet edukatív sablon támogatás? https://bit.ly/hanghirlevel-001-4Többet beszélünk az MI alkalmazások globális hatásáról mint amennyire ténylegesen is használjuk őket? MSZT Oktatásszociológiai Szakosztály „A mesterséges intelligencia és az oktatás" online műhelykonferencia https://bit.ly/hanghirlevel-001-5Amire már nem is jutott időnk: attitűdformálás az oktatási programfejlesztésben. A We-Learning podcast adása itt: https://bit.ly/hanghirlevel-001-6

Hogyan talál egymásra egy e-learning fejlesztő cég és a szolgáltatás megrendelője? Milyen kérdéseken és válaszokon keresztül jutunk el az első beszélgetéstől a projekttervezésen át a tényleges megrendelésig? Miről kell és miről érdemes egyeztetni egy fejlesztés előkészítése során? Elegendő ha tudjuk kinek, mit és mennyi idő alatt kell majd megtanítani vagy a minőségi fejlesztéshez elkerülhetetlen a célok és a módszertani paraméterek megbeszélése is? Mit kezd a szolgáltató cég azzal a helyzettel, hogy a megrendelő nem ért az e-learninghez, de mégis erről kell vele beszélgetni hogy pontosan megtudjuk mit is akar és mire lenne szüksége? A fejlesztés projektmódszertana is lehet alku tárgya, vagy a cégnek van már egy saját, amivel tud és akar dolgozni? Hogyan tudjuk mérni egy fejlesztés hatékonyságát és eredményességét? Megoldható lehet, hogy a megrendelő delegál egy-két kollégát a fejlesztő csapatba? Az e-learning fejlesztések előkészítéséről beszélgettem Balkányi Péterrel, a Klippe Learning ügyvezetőjével.

Hogyan formálódik az LMS értékteremtő képessége a közeli és távoli jövőben? Ha nem igazán megy jól az LMS felhasználói felületek fejlesztése, akkor lehet hogy egyszerűen meg kellene szüntetni és AI megoldásokkal lecserélni? Miért kell rendszeresen bevinni a tanulót a “Tanulási Hivatalba”, hogy ha a tanulásmenedzsment kivihető oda, ahol a tanuló a hétköznapokban egyébként is dolgozik? Ha ennyire bonyolult és drága az LMS üzemeltetés, akkor miért ne bízhatnánk rá az AI-ra úgy hogy még a személyre szabott tanulásban is nagyot léphetnünk így előre? Lehet hogy az LMS technológiai fejlődés mindig előbbre tart mint amekkora a tényleges tananyag- és tartalomgyártás? Az AI az LMS helyett sokkal jobban biztosítja a tanulási kontrollt és a digitális lábnyomokból akár a cég tudásmenedzsmentjét is képes hatékonyan támogatni? Az AI pedig segít majd hogy a tartalomgyártás gyorsabb, költséghatékonyabb legyen és akkor a produktivitás végre utoléri és kihasználja a technológiai lehetőségeket? Az LMS jelenéről és jövőjéről szóló beszélgetésünk 2. része, vendégeim voltak: Koltányi Gergő, Papp Gyula, Vágvölgyi Csaba.

Testreszabható egy unalmas és mindenkinek túl bonyolult "Tanulmányi Hivatal" vagy el kell fogadnunk hogy a jelenleginél több időt és energiát úgysem fordítunk rá? Kinek a dolga, hogy az LMS jó legyen? Egy önálló szakma szép kihívásokkal, ahol folyamatos  fejlesztés és drága üzemeltetés vár minket az úton, vagy mindenki távol szeretne maradni a végtelen energiát elnyelő és soha nem igazán jó rendszertől? Hol találjuk meg az LMS-t a térképen a HR, az informatikai üzemeltetés és a tudásmenedzsment háromszögben? Miért nehezebb egy LMS-t használni, mint egy sokkal bonyolultabb mobiltelefont? Biztos, hogy a felhasználói felület a túlbonyolított, vagy csak eljárt felette az idő? Ezekről a kérdésekről beszélgettem Koltányi Gergővel, Papp Gyulával és Vágvölgyi Csabával.

A mai adásunk egy három alkalomból álló sorozat utolsó része. A szakirányú továbbképzésünk hallgatóival most is beszélgettünk a képzésről, a szakmai közösségek szerepéről és arról is, hogy a technológia alkalmazása valóban olyan félelmetes kihívás jelent-e a fejlesztésekben? Megkérdeztük őket a minőségi tananyagról, a legfontosabb kompetenciákról és az általuk alakított trendekről. Meséltek nekünk a szakdolgozatként elkészített mestermunkáikról és azt is megtudhattuk, hogy használnak-e már mesterséges intelligenciára épített algoritmusokat a hétköznapokban. Végül arra kértük őket, hogy üzenjenek a képzésben lévő hallgatótársaiknak :) A podcast vendégei: Boa Péter, Matlári Andrea, Szekerczés Norbert, Terestyényi Enikő.

A mai adásunk egy három alkalomból álló beszélgetéssorozat második része. Matlári Andrea kollégámmal együtt az e-learning fejlesztő szakirányú továbbképzésünk hallgatóit kértük meg, hogy beszélgessenek velünk a képzésről, az e-learning jelenéről és jövőjéről, szakmai kihívásaikról, fejlesztési terveikről, a mesterséges intelligencia felhasználhatóságáról. A podcast vendégei: Kóczán Krisztián, Matlári Andrea, Molnár Hajnalka, Pék Zsolt, Szabó Gabriella.

A mai adás egy különleges, három alkalomból álló beszélgetéssorozat első része. Matlári Andrea kollégámmal együtt az e-learning fejlesztő szakirányú továbbképzésünk hallgatóit kértük fel, hogy meghallgassuk a véleményüket a képzésről, az e-learning jelenéről és jövőjéről, a legkönnyebb és legnehezebb szakmai kihívásaikról, konkrét fejlesztési terveikről, az e-learning fejlesztők szakmai kompetenciáiról és arról hogy a munkájukkal hogyan alakítják majd a globális mellett a lokális trendeket is. A podcast vendégei: Dénesné Szak Andrea, Katonáné Cserepes Mária, Könye Andrea, Matlári Andrea, Mészáros Andrea. 

Milyen mértékben hasznosulhatnak alkalmazott kutatások az e-learning tartalom- és rendszerfejlesztésekben? Hogyan lehet alulértékelt a tudományos kutatások módszertana és eszközkészlete a kiélezett piaci versenyben? A publikációs kényszer és tudományos paradigmák zárt világának nyomása alatt élő kutatók a gyengék és nem tudnak valódi hozzáadott értéket felmutatni a piaci fejlesztők számára? A szolgáltatók számára a megrendelés és a kereslet, illetve a vásárló igényei, vagy akár a hatékony marketing fontosabb mint a kutatások hasznosíthatósága a sikeres termékfejlesztésekben? A legjobb kutatók sokat publikálnak, vagy céges környezetben dolgoznak és tanulmányok helyett terméket vagy szolgáltatást fejlesztenek? A piackutatások mellett vagy a hatékonyságvizsgálatok és eredményesség méréseken túl létezik bármilyen céges igény K+F tevékenységre, vagy ezeknek sem a projektekben sem a fejlesztési költségvetésekben nincs meg a helye? Az e-learning lenne az egyetlen iparág ahol nem is jelentős a felsőoktatási vagy kutatóintézeti K+F+I kapacitás? Mindez csak hazai környezetben igaz, vagy  megfelelünk a nemzetközi trendeknek? Honnan induljon el a K+F+I az e-learning területén (a cégek igényeitől vagy a kutatók innovatív termékfejlesztési ötleteitől)? Ezekről az izgalmas kérdésekről beszélgettünk Balkányi Péterrel (Klippe Learning) és Koltányi Gergellyel (Nitrolearning).

Hogyan értelmezhetjük a minőség fogalmát az e-learning iparban és az  AI vagy akár a ChatGPT mit tud ezen változtatni? Elképesztő mennyiségű tartalomkezelő és tartalomszerkesztő alkalmazás jelenik meg, költséghatékonyabb lesz általuk a fejlesztés és / vagy jobb lesz a minőség? Érdemes ma még egyáltalán bármilyen online LMS környezetet fejleszteni vagy most már minden a chatbotok által biztosított személyre szabott tanulási környezet felé halad? A podcast vendége Szarvas-Tóth Mariann, a NETING KFT ügyvezető helyettese és vezető módszertani szakértője.

Az innovatív szoftveres megoldások mindenkinél megerősítik majd a korábbi minőségértelmezéseket, vagy újra kell gondolnunk hogy mit értünk minőségi e-learning alatt? Igaz az, hogy az e-learning piac jelentős mértékben át fog alakulni, mert sokkal egyszerűbb lesz a gyártás, sokkal olcsóbb az előállítás és ezáltal a termékek ára le fog zuhanni? Elképzelhető, hogy a várható mennyiségfókuszú gyártási verseny tönkreteszi az egész piacot? Kialakul valamilyen minőségbiztosítási rendszer, vagy a piaci versenyben felértékelődik a marketing és a vásárlói értékelések szerepe? Valóban a tanulás forradalmát éljük át és az e-learning ipar jövője lehet hogy nemsokára véget is ér, mert a formális kurzusok helyett csak egy chatbot lesz a személyes tanulási környezetünk? Mennyire valószínű, hogy idővel az ember által gyártott e-learning megkülönböztető jelzést kap, mint például a bio élelmiszer a boltokban? Beszélgetőtársaim: Matlári Andrea, Balkányi Péter, Koltányi Gergely, Kovács Márk.

Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottság, Digitális Pedagógia Albizottság "Mesterséges intelligencia és oktatás" címmel megtartott nyílt online ülésén, 2023. április 13-án elhangzott előadás felvétele. Az e-learning oktatási programfejlesztések sajátosságai, a tervezés és hatékonyságnövelés lehetőségei. Online alkalmazások és eszközök az AI támogatott oktatási programfejlesztésben és a digitális tananyagok fejlesztésében. A piaci tevékenység és fejlesztési minőség kapcsolata, trendek és dilemmák.

Milyen hatással van és milyen hatással lehet a mesterséges intelligencia alkalmazása az e-learning fejlesztésekre és az e-learning fejlesztőkre? A gyorsabb és költséghatékonyabb fejlesztés lehetővé teszi a minőség továbbfejlesztését, vagy inkább a tömeges gyártás erősödik a minőség továbbra is tabu marad? Hogyan változik az iparág szereplőinek a stratégiája? Továbbra is érdemes szoftverkörnyezetet fejleszteni, vagy inkább a tömeges tartalomfejlesztés lesz az újragondolt trend? Továbbra is érdemes lesz a fejlesztési kapacitást szolgáltatásként kínálni, vagy most már bárki tud fejleszteni? Az innovatív technológiák napi szintű használata hogyan változtatja meg a fejlesztő cégek minőségattitűdjét? A Digitális Módszertani Intézet által szervezett VI. E-learning and Instructional Design Meetup témájának előzetes és felvezető áttekintése. Hangos gondolkodás és beszélgetés virtuális vendégekkel.