Recorder podcastok

A Koncertsztorik podcast új adásának vendége az ország egyik legnépszerűbb metálzenekara, a Lazarvs, akik októberben jubileumi bulival ünneplik meg a Hellish című, az idén 10 éves alaplemezüket. Kocsonyássá váló gitárokról, lyukas színpadokról, Weedeateres házibuliról, és a nemzetközi, nightlineres turnézásról is beszélgettünk Áron Andrással és Makai Lászlóval, akik őszintén elmesélték azt is, hogyan élték meg tavaly azt a traumatikus tagcserét a zenekarban. Elmesélik Andris miskolci sztoriját, amikor annyira pörgette a fejét a Judas alatt, hogy elájult a koncert közepén, a fishinges óriásvihart, amikor Makkos nem mert fellépni, és a legendás hajdúszoboszlói esetet is, amiről semmit se spoilereznénk. Beszélünk a koncert előtti ivásról is, hogy milyen volt Andrisnak az önpusztítós éveiben turnézni, és Makkos feleleveníti azt a koncertet, ami után megfogadta, hogy soha többet nem iszik alkoholt fellépés előtt és alatt – csakis utána, de ma már azt is mértékkel. Műsorvezető: Soós Tamás Fotó: Frank Olivér

A Nagy Évem podcast utolsó utáni adásának vendége Sisi, aki alig több mint egy évvel ezelőtt tűnt fel a Yalla című számával, amit öt másik dal követett, és most csütörtökön hozza ki az első EP-jét SISTEMATIIK címmel. "Akkor már irkáltam szövegeket, de nem tudtam elképzelni, hogy, én, a szegényen felnőtt kislány, aki nem ismeri az apukáját, és anyukája kiment Németországba, amikor kilenc volt... tehát ez az árva kislány, aki Ausztriában dolgozik úszómesterként, hazaköltözik és megváltja a zeneipart... ez jól hangzott, de még csak a gondolattal sem játszottam el, hogy lehetséges lenne, mert otthon ültem egy tízórás műszak után, írtam két versszakot, nagyon élveztem, nagyon éltem, de nem kapcsolódott össze a fejemben a két pont" - kezdi népmesébe illő élettörténetét Sisi. Hogyan sikerült végül a zeneipar megváltása? Ez adásunkból kiderül. Műsorvezető: Varga Ferenc

Az AWS májusban egy emlékezetes Budapest Park-koncerttel koronázta meg új korszakát, másnap pedig a Viszlát nyár c. slágerük 50 ezer ember előtt hangzott el a Puskásban, amikor Azahriah ezzel zárta poptörténelmi triplázását a stadionban. Hogyan élték meg az emlékturnét énekesük, Siklósi Örs halála után? Milyen volt, amikor bedobták a mélyvízbe az új énekesüket, Stefán Tomit? Hogyan hozták le a Parkos bulit a dobosuk utolsó pillanatos szalagszakadás után? Miért volt nekik duplán megható, hogy Azahriah eljátszotta a Viszlát nyárt a Puskásban? Miért rokkantak bele majdnem az Útvesztő című daluk befejezésébe, amit Örs még felénekelt a halála előtt? És mi az a komment, amivel úgy igazán ki lehet hozni őket a sodrukból? Brucker Bencével és Schiszler Somával Soós Tamás beszélgetett. Fotó: Frank Olivér

A Kedves Lemezem podcast évadzáró adásába a jelenleg Berlinben élő Németh Zsófiát hívtuk el, aki Piresian Beach néven alkot hálószobazenéket már több mint tíz éve. A 2012-ben megjelent Alle Falle című lemeze kapcsán kibeszéljük a Tumblr- és zeneblog-korszakot, a lo-fi, indie hálószobapop nagy hazai szcénájának történetét, a becsüs szakma vonzerejét, a megismételhetetlen zajharmóniákat, és egy jó hálószoba ismérveit. Németh Zsófival az adás elején arról beszélgettünk, hogyan érzi magát a színpadon egy előadó, akinek nem lételeme a koncertezés. Tud-e működni valakinek a zenekarozás, ha inkább molyolgatni szeret? Egyáltalán hogyan jönnek létre a Piresian Beach-számok? Hogyan ír olyan szövegeket, amiknek nincs is igazi jelentésük? Miért az EP-formátum az ideális? Miért ritkultak meg a kiadványai a nagyon sűrű 2010-es évek eleji időszakhoz képest? Miért felszabadító a zenék szándékos elcseszése, és miért férne rá minden zenekarra egy kis anarchia? Szóba kerül még a zenei képzettség hiánya, megosztjuk egymással a zeneiskolás visszautasítások meghatározó korai emlékeit. Felidézzük, milyen volt a blogok fénykora, hogyan találtak egymásra a Tumblr-érában a zenészek, milyen közösségformáló ereje volt nemzetközi szinten, és hogyan esett egybe a hálószobazene hazai felfutásával. Még azt is érintjük, hogy milyen hatást gyakorolt az egyszerre komolyan és önmaga paródiájaként vett Cool Lista egy Cool Listásra, illetve Zsófi részvételét Szombat Éva Orgazmust kérek, nem rózsát című projektjében. Műsorvezetők: Huszár András és Varga Ferenc A Kedves Lemezem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program támogatásával jött létre.

A Filmzene podcast első évadának záróadásában olyan aspektusát vizsgáljuk meg a filmzenéknek, amiről eddig csak érintőlegesen beszéltünk, pedig óriási hatást tudnak gyakorolni a nézőre: ez a betétdal. De mitől lesz igazán felejthetetlen egy betétdal? A választ Weyer Balázzsal keressük, aki olyan sorozatok és filmek music supervisorként dolgozott, mint a Társas játék, az Aranyélet, A besúgó vagy A Viszkis. Weyer Balázs nem titkolja, hogy a zene mindig fontosabb szerepet töltött be az életében, mint a film, de azért elmeséli, hogyan zajlott a filmes coming-of-age időszaka, és melyek voltak azok a filmzenék, betétdalok, amikre először figyelt fel. Megtudhatjuk, miért volt ideális munkahely az HBO, ahol kitanulhatta a zenei szerkesztés csínját-bínját, mi pedig alapos kiképzést kapunk az egyes dalok filmes felhasználásához fűződő jogosítási procedúrák nem egyszer kalandos mikéntjéből. Miért érződnek futószalagon gyártottnak sok sorozat betétdal-válogatásai? Muszáj, hogy zenei szerkesztőként személyes kötődésed legyen a munkádhoz? Mi történik akkor, ha egyetlen problémás jelenet megoldására kell beugrani egy produkcióba? Át lehet-e tolni egy nemzetközi terjesztésre szánt HBO-sorozatnál egy csak a magyar kulturális kontextusban értelmezhető betétdalt? Weyer rendszerező típus, de hogy pontosan milyen rendszer szerint építi fel magának azt a zenei könyvtárat, amiből aztán jelenetekhez válogathat betétdalokat, az csak az adásból fog kiderülni. Ahogy az is, hogy melyik sorozathoz válogatott mindegyik szereplőnek egy-egy külön zenei világot jelképező playlistet, hogyan örökítette meg egy máskülönben elfeledett bárzongorista és presszó történetét, hogyan jutott eszébe az Első Emelet a Duran Duranról A besúgóban, milyet szól a hegedű, ha éppen lelőnek egy koncentrációs táborban, és milyen válságot kellett egy rögtönzött nemzetközi szakértői csapattal megoldani a Saul fia cannes-i bemutatója előtti hétvégén. Műsorvezető: Huszár András és Varga Ferenc A Filmzene podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program támogatásával jött létre.

A Kedves Lemezem podcast negyedik adásában Szurcsik Erika a vendégünk, az idén váratlanul feloszlott Gustave Tiger frontembere és az Unknown Child szólóprojekt felelőse ez utóbbi alteregója 2015-ös, cím nélküli lemezét hozta el nekünk. Beszélgetésünk alatt alakot öltött a hazai true underground kultúra, a képzőművészetek izgalmas határterületei, hovatovább még az élet értelme vagy értelmetlensége is. Erikával a felvétel során hamar mély vizekre eveztünk, a gyerekkortól kanyarodtunk a koncertezés eufórikus és pokoli oldaláig, megfejtettük a zine-ek zsenialitását… majd cirka hetven percnyi beszélgetés után konstatáltuk, hogy technikai hiba miatt nem készült felvétel. Ilyenkor akár össze is lehetne omlani, vagy megkísérelni rekonstruálni a felvett anyagot; mi inkább a második nekifutásra csak olyasmiről dumáltunk, amit előtte még nem érintettünk, és érzésünk szerint az elveszettnél is jobb adást hoztunk össze. Szóba kerül például, milyen volt az élet a diploma után (egy nappal), hogyan lehet kibírni a zenészléttel járó tukmálást, és hogy milyen volt anti-frontembernek lenni. Kiderítjük, hogyan lehet hanyatt fekve énekelni a színpadon, miért lett volna jó megfogni Prince-t, és miért nem fog soha újra összeállni a Gustave Tiger. A gyurissal készített adásunk sikerén felbuzdulva ezúttal is végigvesszük egyesével a melankolikus hangszerelésű és hangulatú, tematikusan gazdag album számait, és mindeközben kitérünk arra, mire jó egy falka, mérlegre tesszük az emberiséget, humorral kezeljük a reménytelenséget, és filózunk azon, vajon lehet-e jót alkotni, ha jó a kedvünk. Műsorvezetők: Huszár András és Varga Ferenc A Kedves Lemezem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program támogatásával jött létre.

A Filmzene podcast vendége most Keresztes Gábor, az Isteni műszak, a Drakulics elvtárs és a Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című filmek zeneszerzője, valamint a Freakin’ Disco billentyűse. Koszosság vagy habos-babos érzések? Vietnami rock vagy magyar western? Közösen próbálunk dűlőre jutni. Keresztes Gábor magányos tevékenységként kezdte űzni a zenélést, elmeséli, hogyan indult a kapcsolata a zenével, és végül eljutunk odáig, hogy színpadra lép egy zenekar tagjaként. Ezen az úton nemcsak a filmek játszottak fontos szerepet, hanem a színház is, hiszen Bodó Viktor állandó alkotótársaként rengeteg izgalmasan kísérletező előadáshoz állított elő hangokat és zenét. Hogyan lehet filmszerűséget megteremteni a színházban? És hogyan lehet garantálni, hogy a közönség egy adott pillanatban ténylegesen táncra perdüljön? A filmzenékre rátérve átbeszéljük, nehéz-e zenéről kommunikálni rendezőkkel, mennyire tudja beletenni saját magát az alkalmazott zenékbe, segít-e a komponálásban, ha a zenének van konkrét célja, és miért fut neki minden új filmes munkájának egy motívumcsomaggal.  Megtudhatjuk még azt is, hogyan veri át a nézőt a Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre zenéje, milyen egy magyar ember által szerzett vietnami rock, és könnyebb-e western zenéket alkotni, mint egy nem műfaji filmhez megálmodni a tökéletes, vagy épp a szándékosan nem tökéletes kíséretet. Műsorvezető: Huszár András és Varga Ferenc A Filmzene podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program támogatásával jött létre.

A Kedves Lemezem podcastba ezen a héten Gyuris Bence, azaz gyuris látogatott el. Most pénteken jött ki a várva várt PP2, és ha minden jól megy, idén még egy gyuris-szólóalbum is érkezik, de addig is kiveséztük vele közösen a két évvel ezelőtti revolver gyuris sivatagi kalandjai című legutóbbi lemezét. “Gyurisnak saját hangja van, ezt nem sok előadó mondhatja el magáról ma Magyarországon” - mondta róla Beton.Hofi. Hogyan alakult ki ez a saját hang? Az adás első felében visszamegyünk egészen a szegedi kezdetekig (és az Indexes nagycikkig), a focistakarrierig, valamint az első SoundCloudos szárnypróbálgatásokig. Megnézzük, mi is az az OTL, hogy ne csak gyuris nagyija legyen tisztában a magyar újhullámos trap alapfogalmaival; megkérdezzük, mennyi van most gyurisból a gyuris-alteregóban; miért törölné le legszívesebben a régi számait, és hogy miért nem teszi meg mégsem. Kitárgyaljuk továbbá, a nők és az édesanyák helyzetét a trapszcénában, és mi kell ahhoz, hogy gyuris elhívja az anyukáját egy koncertjére. A Kedves Lemezem podcast történetében először egyesével végigmegyünk a tárgyalt lemez számain, és mindegyiket olyan alapossággal vizsgálunk meg, hogy ne maradjon utána kérdés senkiben. Honnan jön az űrhajós fixáció? Milyen koncepció mentén vannak blokkosítva a számok? Mi köze valójában gyurisnak a momés lányokhoz, és mit szólhat egy lány ahhoz, ha megtudja, hogy róla szól az egyik gyuris-dal? Kitekintünk még a revolver gyuris sivatagi kalandjai keretein túl is, a Playbániás featig és a Hundred Sins-féle Tiszáig. Műsorvezetők: Huszár András és Varga Ferenc A Kedves Lemezem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program támogatásával jött létre.

A Filmzene podcast legújabb vendége Lukács Péter Benjámin sound designer, aki olyan filmek hangján dolgozott, mint az Oscar-jelölt Testről és lélekről, az Oscar-döntős Akik maradtak és Symphony No. 42, vagy Reisz Gábor közönségkedvenc nagyjátékfilmjei, a VAN és a Rossz versek. Az adás tökéletes - és tökéletesen szórakoztató - gyorstalpalóként is szolgál azoknak, akik kíváncsiak rá, mennyi rétegből áll össze egy filmhang. Lukács Péter Benjámin a filmes hanggyártás minden fázisából nagy tapasztalattal rendelkezik. Elmeséli nekünk, milyen macerás dolog helyszíni hangokat rögzíteni, hogyan dolgoznak ezek a csapatok a forgatáson. Eloszlatja a közkeletű tévhiteket a filmhanggal kapcsolatban, amelyeket gyakran még a szakmabeliek is előszeretettel hangoztatnak. Megtudhatjuk, mi a különbség a hangdizájn és a zörejezés között, és min múlik, hogy a hangmester mezítláb lépdel a stúdióban egy homokpadon, vagy hogy digitális hangtárból válogat. Tényleg azt csinálja egyébként egy hangdizájner, hogy kiáll az ablakba egy mikrofonnal, hogy felvegye az eső hangját? És miért akarnak a filmesek rendszeresen pszichológusi pályára menni? Hogyan lesz fenyegető egy erdő, és mit keres egy villamos csikorgása egy animációs rövidfilm főhősének légzésében? Le lehet-e szokni a perfekcionizmusról, ha rettegünk attól, hogy sikerül-e megtalálni a megfelelő hangot? David Lynch dolgai vagy a Terminátor 2 hatott jobban Lukács munkájára? Műsorvezető: Huszár András és Varga Ferenc A Filmzene podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program támogatásával jött létre.

A Filmzene podcast második adásának vendége Reisz Gábor, aki amellett, hogy rendezőként és íróként jegyzi az elmúlt tíz év két legsikeresebb alulról jövő magyar közönségfilmjét (VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan, Rossz versek), a zenék létrehozásában is aktívan részt vett.  Fütyürészésről, nyálasságról, Szécsi Pálról, katarzisokról beszélgetünk vele. Reisz Gábor két eddig nagyjátékfilmjének (és rövidfilmjeinek) zenéi olyan népszerűségnek örvendenek, hogy még egy évek óta aktív, koncertező zenekar (VAN Filmzenekar) is kinőtt belőlük. Hogyan jön egy filmesnél, hogy a zenéket is ő szerezze? Elég-e hozzá, hogy kiskamaszként kéthúros gitárral próbáljon bevágódni lányoknál? Reisz elmeséli az adásban, miért nem futott neki soha a Stairway To Heavennek, melyik korai filmzenés kattanása hoz fel garantáltan szalagavatós emlékeket, és milyen előnyökkel járt, hogy édesanyja a Hungarotonnál dolgozott. Kivesézzük persze a VAN és a Rossz versek megzenésítését ától cettig, a katarzisokat kereső eredeti filmzenék létrehozásán át a betétdalok kiválasztásának kalandos útjáig. Mikor idegesíti Reiszt egy filmzene? Mik a glockenspiel veszélyei? Már a forgatókönyvírás idején elkezd-e foglalkozni a zenékkel, vagy csak a forgatás után? Beavat abba, mi lett volna az első választás az ikonikus Gyöngyhajú lány helyett a Rossz versek főcíme alatt, hol bukott el a VAN végefőcíménél az ütemre futás, és hogyan kell felismerhető Szomszédok- és Fargo-stílusparódiát alkotni. Utánajárunk, egyáltalán lehet-e jó, ami nyálas, kiderül, melyik francia világsztár kosarazta ki csúnyán Reisz Gábort, és kitartó hallgatóink még azt is itt tudhatják meg először, milyen újdonság várható a jelenleg készülő, Magyarázat mindenre címet viselő harmadik filmjének zenei kíséretében. Műsorvezető: Huszár András és Varga Ferenc A Filmzene podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program támogatásával jött létre.

A Kedves Lemezem podcast második adásának vendége Leskovics Gábor, a jövőre negyvenéves Pál Utcai Fiúk frontembere és a Kiscsillag énekes-gitáros alapító tagja, akivel a Ha jön az élet című 2000-es PUF-lemez kapcsán beszéltük át élete nagy fordulópontjait.  Kitárgyaljuk, miért érdemelt volna nagyobb figyelmet a Ha jön az élet a korabeli sajtó részéről, előtte azonban sok más aspektusból is megvizsgáljuk a 2000-ben megjelent albumot. Hogyan nyomta rá a bélyegét az ezredforduló várakozással teli szorongásos közhangulata? Miért szereti jobban Leskovics az itt felvonultatott zenei eklektikát, mint a korábbi néhány PUF-lemez stíluskavalkádját? Hogyan hatottak a lemezfelvétel előtti tagcserék, valamint az Üllői Úti Fuck és a Kispálos vendégeskedése során szerzett tapasztalatok az új dalokra? Új kezdet volt-e a lemez? Az adás legszebb pillanata, amikor Leskovics megosztja az Angyal című dal születésének misztikus, szinte megmagyarázhatatlan körülményeit, de a karrier más pillanatait is érintjük, például a Kiscsillag létrejöttének felszabadító érzéséről, David Bowie-ról, arról, hogyan lehet elkerülni, hogy a zenélés munkának érződjön, mi volt a jó és vérciki a kiskocsmákban tartott korai haknikban, és hogy milyen nehéz kezelni a rajongók levélben küldött lelki problémáit. Műsorvezetők: Huszár András és Varga Ferenc A Kedves Lemezem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program támogatásával jött létre.

Itt a Recorder új podcastja, a Filmzene, amelyben az utóbbi néhány évben itthon végbement filmzenei forradalmat szeretnénk körbejárni. Első adásunk vendége az ország egyik legmenőbb és legfoglalkoztatottabb filmzeneszerzője, Balázs Ádám, aki olyan filmek zenéjét szerezte, mint az Oscar-díjas Mindenki, az Oscar-jelölt Testről és lélekről, az Oscart érdemlő Utóélet, valamint Az unoka, a Nagykarácsony, a BÚÉK, a Pappa pia, A feleségem története, illetve olyan tévésorozatokét, mint a Terápia, a Hacktion, a Csak színház és más semmi, és ami a legfontosabb: az Egynyári kaland, ahol pluszban még társszerzője volt a főcímdalnak, az Örökké című slágernek az Intim Torna Illegáltól. Az amerikai Jóbarátok című sorozat egyik részében is hallhattuk a zenéjét, ahogy a Brendan Fraser főszereplésével készült A bájkeverő című filmben is. Jelenleg két film is fut a mozikban, aminek ő szerezte a zenéjét: a Nyugati nyaralás és a Magasságok és mélységek. Évekig élt New Yorkban és Los Angelesben, ahol egész rendhagyó körülmények között haverkodott össze Jimmy Kimmellel, de mesélt nekünk az HBO-val kapcsolatos tapasztalatairól is. Természetesen az Oscar-gála is szóba kerül, itt Ádám egy feszült heist-kaland főszereplőjévé vált egy elkallódott jegynek köszönhetően. Kiderül, melyik Morricone-filmzene ösztönözte arra, hogy maga is ezt a pályát válassza, és felidézte, milyen zenei neveltetést kapott ének-zene tanár édesanyjától és édesapjától, akinek A kockásfülű nyúl zenéjét köszönhetjük. Az egyes filmes és sorozatos projektek izgalmas kulisszatitkai mellett a filmzeneszerzés folyamatának kevéssé ismert részleteit is felvillantja. Milyen érzés, amikor egy kulcsjelenet alól kiszedik a már megírt filmzenét? Jó mankó vagy idegesítő megkötés-e, ha a vágó már mintazenéket kever a jelenetekhez? Lehet-e túlzásba vinni a zenei hatáskeltést? Mik a tévhitek a filmzeneszerzésről, amiket még egyes rendezők fejében is el kéne oszlatni? Műsorvezető: Varga Ferenc A Filmzene podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program támogatásával jött létre.

Indul a Recorder új podcastja, a Kedves Lemezem, amelyben magyar zenészekkel beszélgetünk arról a lemezükről, amelyik a legkedvesebb a számukra. Első vendégünk Hó Márton, aki a Jégkorszak nevű zenekarával jegyzett Dalok a fürdőszobából című albumát választotta. 2011 őszén jelent meg ez a rendhagyó körülmények között, részben valóban egy fürdőszobában felvett lemez, amely úgy tudott személyes lenni, hogy közben sikerült megfogalmaznia valami egyedit az akkori huszonévesek életérzéséről, és hol őszinte, hol ironikus megállapításai még tíz évvel később is időtállók maradtak. Mennyire illeszthető be a 2000-es évek második felének indie rock hullámába, vagy az ezt követő hálószobapop-felfutásba az album? Miért bizonyult tökéletes zenei producernek Tövisházi Ambrus, és hogyan lett több egy személyes projektnél a zenésztársak (Gulyás Kristóf, Szőke Barna, Horváth Kristóf) közreműködésével? Az adásban Marci választ ad ezekre a kérdésekre, és mesél még a kívülállóságról, alkotói kételyekről, a siker mércéjéről, a frontemberré válás megugrásáról is. Megtudhatjuk, mit köszönhet a Bëlgának, miért nem bírja meghallgatni a saját számait, be tudott-e csajozni a dalszövegeivel, mi a véleménye a búcsúkoncertekről, és búcsút mondott-e már a Jégkorszaknak. Műsorvezetők: Huszár András és Varga Ferenc A Kedves Lemezem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program támogatásával jött létre.

A Nagy Évem podcast utolsó adásának vendége HOLI, azaz Hegyi Olivér, aki 2017-ben készítette a Take Me Please című többszörös díjnyertes animációs kisfilmet, egy évvel később rajzolta a Dia című képregényt, tavaly pedig kihozta a Sírok és nevetek című lemezét, amit gyakorlatilag egyedül rakott össze. Olivér már két éve dolgozott A szív kertje című animációs filmjén, amikor egyik nap kikapcsolódásként megnyitotta az Ableton zeneszerkesztő programot. Beütött a kreatív hurrikán, másfél hónap alatt kiszakadt belőle egy csomó dal, megszületett HOLI, összeállt a lemez, elindult egy zenei karrier számos fellépéssel és lelkes visszajelzésekkel. Miközben a fejében már megvan a következő album, ami egyben egy no-budget nagyjátékfilm is lenne, előbb még muszáj befejeznie a kisfilmet. Ezen dolgozik hónapok óta Pozsonyban, most is csak egy koncertre ugrott haza, így tudtuk behívni a műsorba. Milyen volt először szembesülni azzal, hogy emberek kívülről fújják a szövegeit? Miért van csukva a szeme a koncerteken? Melyik sorokat nem szívesen mondja már? Miért festette a haját szőkére? Létezik Zsófi? Kiknek a dicsérete számított a legtöbbet? Hány lány vallott neki szerelmet az elmúlt évben? Beszélgettünk a közönsége nemi összetételéről, a feltétel nélküli rajongásról, a beszólás keserű utóízéről, a naplóírásról, Aviciiről, illetve indokolatlan részletességgel kitárgyaltuk a fellépését a Péntek Esti Partizánban, ahol egy sajnálatosan ronda nagypapapulcsiban nyomta le a közel húszperces Roadmovie című számát. Mivel ez A Nagy Évem utolsó adása, szeretném megköszönni azoknak az embereknek a segítségét, akik hozzájárultak ahhoz, hogy olyan lett ez a podcast, amilyen. Ács Dani, Dömös Zsuzsi, Horváth Orsi, Huszár András, Jakab Juli, Kenczler Marci, Kristóf Norbi, Lőrincz Nándi, Miki357, Pawlowszky Tamás, Sallai Laci, Varga Évi, Vermes Orsi, Weyer Balázs nagyon köszönöm! - - - - - - - - A Nagy Évem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató program támogatásával jött létre.

A Nagy Évem podcast utolsó előtti adásának vendége az OHNODY művésznéven ismert Hegyi Dóra, aki úgy csinálja a dolgait, hogy ne legyen mit megbánnia. 1990-ben született, Székesfehérváron nőtt fel, gyerekkorában legtöbb idejét versenysporttal töltötte, tizenháromszoros országos bajnok rövidtávfutó volt. Az érettségi után szülői ösztönzésre a jogi egyetemre ment, de hamar kiderült, hogy nem ez az ő útja. Közben már rakosgatta ki az egy szál gitárral előadott dalait a netre, így talált rá Toldi Miklós és Fodor Máriusz - ez utóbbi sok évvel később alkotótársa volt az első lemezén. Húszas évei első felét a walesi Cardiffban töltötte, elvégezte a zeneművészeti egyetemet, ahol megtanulta, hogyan lehet együttműködően dolgozni másokkal. Ott érezte először azt, hogy megérti a környezetét, és a környezete is megérti őt, ezért nehéz volt a hazatérés. "Azt tartom az otthonomnak, sokat álmodom vele" - mondta Cardiffról a műsorban, de mielőtt külföldre költözne, Magyarországon akar helytállni. Beszélgettünk az igazságérzetről, ami tombol benne, az önbizalomhiányról ("tanult hiedelem bennem, hogy nem vagyok elég"), a rossz nyelvekről ("egyáltalán nem szeretem a pletykát"), a negatív kommentekről ("felvállaltan nem artikulálok"), a rajongókról ("ideális rajongó az, aki nem rajong"), plusz annak a felelőségéről, hogy profitábilis legyen a produkció, de szóba jött a "Beyoncé a búcsúban-feeling" is, valamint ez a pillanat a Hideg klipjéből. Miért nem ment el soha tehetségkutató műsorba? Tényleg nem fűti a lakását? Mikor kezdte el foglalkoztatni a szerelem témaköre? Vádolta már meg valaki azzal, hogy a közösen átélt élményeket kiárusítja a dalaiban? Ha kiderülne, hogy nemsokára meghal, az hogyan érintené? És mi köze van mindennek Harry Potterhez? Elárulta azt is, hogy miért rak ki szívesebben az Instára egy aktképet magáról, mint egy személyes fotót, illetve milyen volt pár hétig a szarkasztikus, sötét humorát élni a Twitteren. - - - - - - - - A Nagy Évem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató program támogatásával jött létre.

Jubileumi, huszadik adásunk vendége a podcast főcímzenéjének szerzője, Kristóf Norbert, aki tizenhárom szólólemezt jelentetett meg az elmúlt tizenöt évben, a legutóbbit múlt karácsonykor. A két évvel ezelőtti Kristóf Norbert-interjúnkat úgy jellemezte Nagy V. Gergő, hogy "Kertész Imre Kaddisa óta ez a legjobb szöveg a kudarcról". A Nagy Évem új adásában nem a kudarc felől fogjuk meg az ország egyik legtehetségesebb énekes-dalszerzőjének karrierjét, hanem megnézzük inkább, hogy mi volt az, ami sikerült. Beszélgettünk a miskolci gyerekkorról, amikor videójátékok zenéjére rappelt, a budapesti indie-boomról, a londoni, Seattle-i és Los Angeles-i kalandjairól, a dalszerzés eufóriájáról és a koncertezés kínjáról, illetve a nagy évéről, amikor sok minden összejött. Kiderül az is, hogy a hangját egy lánytól kapta, valamint hogy a gimiben kirúgták egy Sonic Youth-coverbandből, mert bénán énekelt. A pozitivitás jegyében sokat dumáltunk az öngyilkosságról is. Ez az első adásunk, amiben a vendég egy dalt is eljátszik. Bedobtuk Norbinak az ötletet, hogy feldolgozhatná esetleg minden idők legnagyszerűbb magyar eurodisco-slágerét, vagy azt a gyönyörű dalt A narancsvidék első részének a végéről. Ő összekapcsolta a két dolgot, és Joseph Arthur stílusában adta elő a Tedd fel a kezedet. Ez 42:44-től hallható az adásban. - - - - - - - - A Nagy Évem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató program támogatásával jött létre.

Tizenkilencedik adásunk vendége a fiatal magyar producerzseni, Hundred Sins, aki annyira tudatosan építi a karrierjét, hogy már most megmondja, hogy a nagy éve 2024-ben lesz. Pócsi Botond 24 évvel ezelőtt született Miskolcon. Focistának készült, de egy sérülés miatt ágynak esett, és akkor ismerkedett meg a dubsteppel, illetve a zenekészítéssel. "Engem nyolc évig hallgattak úgy, hogy a legnézettebb zenémen is 3-400 lejátszás volt" - mondta erről az időszakról, aztán beütött az Azahriah-val közös Oye. Az ajsa lunával együtt csinált Legszebb lány idején figyeltek fel rá Fodor Máriuszék, és hívták el a Banana Recordshoz, aztán jöttek a közös dalok Beton.Hofival, AKC Misivel, Lil Frakk-kal, kristoaffal és egyebekkel. A neve hamar branddé vált, amit elősegített az is, hogy ő minden dalán előadóként van feltüntetve ("igazságtalannak tartottam mindig, hogy producer neve csak a leírásban van ott legalul"), valamint a markáns imidzs a piros maszkkal, ami mögé az arcát rejti kezdetektől fogva. Tavaly azt érezte, ideje kijönni egy lemezzel. A legjobb beatek spájzolta már egy ideje, összegyűlt nyolc-tíz szám, bedobott még pár extra featet, és elkészült az Opera című lemez, ami május elején jelenik meg, pont tíz évvel azután, hogy Boti kirakta élete első saját számát. A koncepció része volt, hogy kevésbé ismert előadókkal csinálta az album dalait ("így is becsúszott egy Azahriah meg egy Miller Dávid"), mert a legfontosabb számára, hogy felemelje a tehetséges fiatalokat. A podcast felvételére maszk nélkül jött, úgyhogy egyfajta verbális face revealként elmondjuk az adásban, hogy melyik híres hollywoodi színészhez hasonlít. Elárulta, legszívesebben kivel csinálna közös számot, melyiket tartja a legjobban sikerült dalának, miért érzi úgy, hogy lejáratta magát az első néhány élő fellépésén, mivel keres a legtöbb pénzt, és mi idegesíti a legjobban a magyar zeneiparban. A hallgatottsági/nézettségi statisztikákkal nem foglalkozik, külföldi sikerről nem álmodozik, és néhány éven belül nyugdíjba vonul egy tanyára. Felolvastuk neki Rónai András kritikáját az Operáról (ami a Recorder magazin 93. számában fog megjelenni jövő csütörtökön), ő pedig mondatonként reagált rá. - - - - - - - - A Nagy Évem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató program támogatásával jött létre.

Tizennyolcadik adásunk vendége Quixotic, polgári nevén Miklósy Krisztián, a legsikeresebb magyar synthwave előadó, akit egy hónapban többen hallgatnak a Spotify-on, mint jó pár magyar A listás zenekart. Miklósy Krisztián 1985-ben született, és lélekben ott is ragadt a nyolcvanas években. Mindig lenyűgözte annak a kornak a kultúrája, a legjobban a szélsőségeket szereti benne, meg azt, hogy akkoriban semmi sem volt tabu. Sok éven át magának írogatta a zenéket, nyomott technót, dobolt punkzenekarban, aztán egy szofterváltás és egy moziélmény miatt talált rá a saját stílusára. A barátaival együtt ült be a Drive című filmre, a többiek halálra unták rajta magukat, de Krisztiánnak igazi heuréka-pillanat volt meglátni a skorpiós bőrdzsekiben szótlankodó Ryan Goslingot, de még inkább meghallani Kavinsky és a többiek szintimuzsikáját. Elsőként egy Bikini-dal midijét húzta be az Abletonba, és a Köteles Leander énekével készült szám százszor sikeresebb lett, mint bármi, amit addig csinált. Másodiknak a Palms című trekket rakta össze, ami azóta is a leghallgatottabb dala. "Nem találtam ki semmi újat, hanem új köntösben próbálom eladni azt a nyolcvanas éveket, ami valójában nem is létezett" - mondta a podcastban. A Drive lökte be a synthwave szekerét (vagy inkább tűzpiros Ferrari Testarossáját), de a Stranger Things is sokat dobott a műfaj népszerűségén. Erről a Netflix-sorozatról kapta a nevét Quixotic aktuális bulisorozata is (Stranger Synths), ahol gyakran hat-hét órán át játssza a remixeket, covereket és mash-upokat, és ahol a She's a Maniacre ő maga is elnyomja a toporgós mozdulatokat a színpadon. Még lassúzás is szokott lenni. Szerinte már édeskevés, ha az ember ügyesen DJ-zik, vagy ütős számokat rak össze, manapság egy előadónak értenie kell az imidzshez, a grafikához, a marketinghez, a social médiához és az algoritmusokhoz is. Sokáig az utolsó szögig mindent ő csinált, de ez megfordult a Highway Violence című őrülten ambiciózus videoklipjénél, aminek a készítése során kénytelen volt igénybe venni mások segítségét. Természetesen maximalista, a Schwarzenegger című számához egy évig gyűjtögette a samplefoszlányokat az akciósztár interjúiból. Azt vallja, hogy mindent meg lehet tanulni YouTube-tutorialokból, ezért nincs mentség arra, ha az ember középszerű dolgot ad ki a kezéből. Egy ideje meg tud élni pusztán a zenélésből, a legerősebb bevételi lábat a Spotify jelenti, amin járt már havi 100 ezer hallgató felett is. Los Angelesben tízszer annyian hallgatják, mint Magyarországon. Éppen európai és amerikai turnéra indult volna, amikor beütött a járvány. Bízik benne, hogy pár éven belül minden hazai fesztiválon fix név lesz a Quixotic, filmzenét is szívesen csinálna, de leginkább olyan filmhez, amit ő maga rendez (vagy Antal Nimród, akivel kapcsolatban egy nagyon izgalmas hírt is brékel az adásban). Megtudtuk azt is, hogy miért volt kénytelen leülni kávézni az ős-Bikini összes tagjával, hogy mi a különbség anyagi szempontból egy cover és egy remix között, hogy miért használ olyan ritkán vokált a számaiban, hogy a nyolvanas évek ikonikus figurái közül kivel találkozna a legszívesebben, hogyan üríti ki a fejéből időről-időre a synthwave-et, hogy miért veszélyes rákattanni a vasakra, illetve, hogy miért nem halad a második albumával úgy, ahogy szeretne. A Nagy Évem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató program támogatásával jött létre.

Tizenhetedik adásunk vendége a Fancy Dress Party, a Démon Hill, a Vadnyugat és a Fafafa zenei projektek mögött álló, még mindig csak 29 éves Fülöp Péter, akinek a nevéhez fűződik az Aranyélet főcímdala, a Kellemetlen percek című legendás videósorozat, de ő szerezte a valaha volt legjobb dalt az időjárásról is. Fülöp Péter több száz dalt írt eddig élete során, amiknek kis része meghallgatható a Bandcamp-oldalán, a YouTube-csatornáján vagy a Spotify-on, de a legismertebb közülük az az egyperces, egy szál gitáros, nagyon személyes témájú Family című szám, ami minden idők második legjobb tévésorozatának, az Aranyéletnek lett a főcímdala. Péter a Tumblr-szcéna sztárja volt a 2010-es évek elején, küzdöttek érte az online újságok, és rövid idő alatt be is járta a három legmenőbbet: pár hónapot volt az Indexnél, aztán kábé ugyanannyit a Cinknél, majd a 444-nél kötött ki, ahol rocksztár újságíró státuszba került, azaz nem kellett ügyelnie, szabadon valósíthatta meg a saját projektjeit, köztük a Kellemetlen percek című abszurd videosorozatot, amire még most is emlékeznek azok, akik akkor nézték. Mindenki látta rajta, hogy óriási tehetség, elképesztően fura gondolkodása és nagyon különleges humora volt, az összes kollégája rajongott érte, saját magát mint jelenséget belevonta az újságírásba, úgy tekintett a 444-re, mint egy virtuális színpadra, amin ő fellép. Mindehhez párosult egy valódi rocksztárokat megszégyenítő, önpuszítító életvitel, ami hamar a teljes kiégéshez vezetett. Miért csinálta azokat a dolgokat, amiket csinált, hogyan élte meg mindezt, és mi van vele azóta? Ez mind kiderül A Nagy Évem podcast eddigi leghosszabb adásából, és végre választ kapunk arra a sokakat közel egy évtizede foglalkoztató kérdésre is, hogy miért törölte le Péter a Kellemetlen percek összes részét a YouTube-ról. Beszélgettünk továbbá az oversharing fontosságáról, a fogyókúrák hatékonyságáról, Michael Jackson és Louis CK megítéléséről, Norm MacDonald és Evan Dando zsenialitásáról, a RHCP gitárosának szomorúságáról, a sok év után visszatérő zenekarokról, a kizsákmányoltakból lett kizsákmányolókról, a nyomasztó rajongókról, Tom Waits trúságáról, üdítőkről és a two hit wonderekről, de elárulta azt is, hogy ki után lépne fel a pénteki Partizánban, hogyan került egyszer Ákos és Eminem közé, mennyi pénzt keresett pontosan az Aranyélet főcímdalával, illetve hogy mit gondolt a nagymamája az elmúlt évtized legjobb magyar számait rangsoroló listán való szerepléséről. Miről szól a Black Hole Sun? Jöhetnek bizonyos zenei műfajok idős emberektől? Mi van, hogy ha kiderül, hogy láttál valamit a buszról? A Nagy Évem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató program támogatásával jött létre.

Tizenhatodik adásunk vendége Szabó Benedek énekes, dalszerző, zenész, a Galaxisok és a Zombie Girlfriend nevű együttesek frontembere, akinek az volt a nagy éve, amikor egy Offspring-kazetta miatt elkezdett zenélni, és látott egy csomó szuper filmet is. Szabó Benedekkel beszélgettünk érettséggel keveredő nyugodtságról, szakmai irigységről, zenével kapcsolatos rémálmokról, példaképekről és intő példákról, színpadi személyiségről és csillogó szemű fiatal lányokról, absztinenciáról és hamburgerekről, illetve arról az ikonikus pillanatról, amikor a 2010-es évek elején egyszer csak megjelent Budapesten. Elmesélte azt is, hogy milyen számára az a nap, amikor megjelenik egy lemeze, miért kopnak ki dalok a repertoárból, valamint hogy hogyan viszonyul ahhoz, hogy pár nap múlva 35 éves lesz. Elvállalta volna a Rossz versek főszerepét? Kellett már kirúgnia valakit? Mit tenne, ha hirtelen 200 millió forinthoz jutna? Tényleg játszott birodalmi rohamosztagost a Pappa piában? Van, amit szeretne csinálni a zenében, de nem mer? Ezekre a kérdésekre is megkaptuk a választ. Filmek, amiket említünk az adásban: VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan (2014) Hetedik (Seven, 1995) Nem együtt öregszünk meg (Nous ne vieillirons pas ensemble, 1972) Vége a nyárnak, megint esik (2017) Tu dors Nicole (2014) Ham on Rye (2019) Her Smell (2018) Beépített hiba (Inherent Vice, 2014) Kaliforniai rémálom (Under the Silver Lake, 2018) Csillag születik (Star is Born, 2018) Szárnyas fejvadász 2049 (Blade Runner 2049, 2017) T2 Trainspotting (2017) Interjú a vámpírral (Interview with the Vampire, 1994) The Green Knight (2021) Eltörölni Frankot (2021) Bloody Nose, Empty Pockets (2020) A Nagy Évem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató program támogatásával jött létre.