Miért tartották természetesnek a bestialitást? – Tiltások, történetek és filozófiai tanulságok az Ávodá Zárá 22-es lapjához
A mai tanulás során Köves Slomó rabbi a Talmud Ávodá Zárá traktátus 22-es lapját értelmezte, amely különösen provokatív kérdéseket vet fel: szabad-e bérbe adni fürdőt pogánynak szombaton? Hogyan lehet megosztani munkát és hasznot zsidó és nem zsidó között? És miért tartotta a Talmud természetes veszélynek a bestialitást a pogányok körében? Az előadás során szóba kerültek olyan meglepő történetek is, mint amikor egy pogány megvett egy libát, megerőszakolta, megfojtotta és megette – mindezt rabbinikus tanítások kontextusában. A dilemmák lényege: miként lehet megvédeni a zsidó közösség erkölcsi integritását, miközben együtt él más kultúrákkal?
Letelepedési tilalom, bérbeadás és fürdők kérdése
A rabbi először visszautalt a korábbi lapokon tárgyalt tilalomra: Izraelben tilos pogánynak ingatlant eladni, bérbe adni pedig főként termőföldet tilos. A lakóház bérbeadása enyhébb megítélés alá esik, de például fürdőt bérbe adni még szigorúbb tilalom sújtja. A tilalom indoka: Marit ájin (מראית עין), azaz a rossz látszat elkerülése. Ha a pogány szombaton működteti a fürdőt, azt gondolhatják, hogy a zsidó tulajdonos szegi meg a szombatot.
Szíria és Izrael közti különbség
A rabbi elmagyarázta, hogy Szíria (Szurjá) státusza Dávid király hódítása miatt sajátos: nem teljesen Izrael, de nem is egyszerű diaszpóra. Ezért ott bizonyos enyhítések lehetségesek, például bérbe lehet adni házat, de földet nem.
Somroniták (Kutik) és a bérbeadás problémája
Simón ben Elozór szerint somronitának sem szabad fürdőt bérbe adni, mert bár ők is tartják a szombatot, félünnepen (chol hamoed) nem. Két okot is felsorolt:

A fürdő neve a zsidó nevét viseli, ezért Marit ájin (מראית עין) tilalom alá esik.
Lifnei iver (לפני עיוור לא תתן מכשול), vagyis „Ne vess akadályt a vak elé!”: nehogy bűnbe vigyük a somronitát, aki megszegné a szombatot.

Zsidó és nem zsidó közös üzlete: mikor megengedett?
A rabbi kitért a következő gyakorlati kérdésre: lehet-e zsidónak és pogánynak közös földbérlete vagy üzlete? Példák:

Két társ földet bérel: a pogány arat szombaton, a zsidó vasárnap. Ha ezt előre megállapodták, megengedett; ha utólag osztják fel a hasznot napok szerint, tilos.
Ugyanez az orlával (ערלה) kapcsolatban: ha a pogány eszi az első három év gyümölcsét, amikor zsidónak tilos, megengedett, ha előre így állapodtak meg.

A rabbi hangsúlyozta: ha eleve ilyen megállapodás születik, nincs probléma, de ha csak utólagos számoláskor döntik el, az már tilos.
A bestialitás veszélye: miért kell figyelni erre?
A Misna szerint tilos pogányok közelében egyedül hagyni állatot, különösen kistestűt, mint kecskét vagy juhot, mert tartani kell a bestialitástól (behemá ve’adám, בהמה ואדם). A rabbi kiemelte:

Pogány a saját állatával nem csinál ilyet, mert kártól tart, de más állatával igen.
Pogány pásztorral sem szabad zsidó állatot őriztetni, mert nem feltételezi róla a gazda, hogy ilyet csinálna.

Madarak és nők: meddig terjed a gyanú?
Meglepő módon a rabbinikus szöveg még a madarakkal való közösülés lehetőségét is tárgyalja, és konkrét történeteket említ:

Egy pogány megerőszakolta a libát, majd megette.
Egy másik példában egy pogány egy állatcombbal végzett önkielégítést, majd megette.

A rabbi elmagyarázta: ez nem puszta pletyka, hanem halachikus kérdés, mert ha egy állatot bálványimádásra, vagy bestialitásra használnak, tilossá válik áldozatként.
Erkölcsi határok: kutya, özvegy, fiatal tanuló
A rabbi rámutatott: tilos, hogy egy özvegy nő fiatal tanulóval lakjon együtt, vagy hím kutyát tartson. Magyarázat:

Egy fiatal tanuló diszkréten viselkedik, ezért az özvegy kevésbé tart a lebukástól.
A kutya esetében nem lehet észrevenni a közösülés nyomát, mert a kutya amúgy is követi gazdáját.

A bűn eredete: Éva és a kígyó
A végén a rabbi filozófiai reflexiót fűzött: a bestialitás hajlama a kígyóval való első találkozásra megy vissza, amikor a midrás szerint Éva és a kígyó között kapcsolat létesült. A zsidók ezt a romlottságot a Szináj-hegyen való megtisztuláskor levetkőzték, a pogányok nem.
Elhangzott példák felsorolása:

Zsidó és pogány közös földbérlete szombat és vasárnap szerint megosztva.
Pogány és zsidó megosztása orlá (ערלה) gyümölcsök esetében.
Somronita fürdőbérletének tilalma félünnepen.
Pogány, aki megerőszakolja és megeszi a libát.
Pogány, aki állatcombbal végez önkielégítést, majd megeszi.
Özvegy nő, fiatal tanuló és hím kutya erkölcsi szabályai.

—————————————————-
Ávodá Zárá (Bálványimádás) – עבודה זרה
A bálványimádás tilalmának törvényei: hogyan kell elkerülni a bálványszobrokat, a bálványok jeleit és jelképeit, illetve miképpen tartsuk magunkat távol ünnepeiktől. E traktátusban kerülnek megtárgyalásra a zsidók és pogányok közötti tiltott kapcsolatok törvényei, melyek részben a bálványimádás tilalmával (mint pl. a jéjn neszech, a bálványoknak felajánlott nem-zsidók által készített bor), részben más előírásokkal (mint pl. a kásrut és a nem-zsidókkal való érintkezést korlátozó óvatossági rendszabályokkal) állnak összefüggésben. Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Babilóniai Talmudban 76 lap.
—————————————————-
A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.
Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30 ​-8:30 ​ között.
Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)
Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud
Kulcsszavak: #bestialitás

A Ávodá Zárá 22 – Napi Talmud 2013 – A bestialitás veszélye#bestialitás bejegyzés először NapiTalmud.hu-én jelent meg.