„Itt van a város, vagyunk lakói, Maradunk itt, neve is van: Budapest” –énekelte Cseh Tamás

"Ez egy olyan emlékév, mint egy svédasztal, hogy mindenki összerakja, elhozza magával a sajátját, amivel ünnepelni akar, ebből bomlik ki. Minden résztvevő, akinek fontos, hogy ez a város százötven éve három városból egyesült, az kitalál valamit. Ezekből a mozaik-darabkákból áll össze a „Budapest 150” évad. "Nyáry Krisztiánnal, a Budapest 150 Tanácsadó Testületének elnökével beszélgetünk

Pest-Buda-Óbuda egyesítésének 150. évfordulójára, Budapest születésnapjára -2023. november 17. – egész éves programsorozattal készül a főváros. A kiemelt események mellett – Lánchíd átadása, Könyvfőváros – minden kerület lehetőséget, szerepet kap, hogy saját arculatát is megmutathassa a nagy egészben. A Pro Cultura Urbis, a főváros közalapítványa ezeket az ötleteket támogatja anyagi forrással is. „Nekem az a dolgom, hogy minél több ilyen kezdeményezést észrevegyek, becsatornázzak, megnézzük, hogyan lehet azokat életre kelteni.”

„Az identitásom fontos része, hogy budapesti vagyok, és hogy a családom szinte minden tagja budapesti” – mondja Nyáry Krisztián. A százötven évvel azt ünnepeljük, hogy három önálló tradíciójú, nagy múltú város, két középkori és egy ókori eredetű úgy döntött, hogy együtt erősebbek. Ez egy polgári kezdeményezés, a polgárok akaratából született meg” – s hihetetlen gyors ütemben – huszonöt év alatt - a térség egyik legmeghatározóbb metropolisa lett.

Ma már talán furcsán csengene, de Gróf Széchenyi István, Pest-Buda egyesítésének első szorgalmazója a Honderűnek nevet adta volna a fővárosnak.  „Multikulturális nagyváros lett, a közös kultúrája a magyar volt, de akik ideköltöztek, azok többségének az anyanyelve nem magyar volt. Rengetegen érkeztek az épülő városba, „mert volt, munka, volt fejlődés és lehetőség. Jó volt idejönni” – mondja Nyáry Krisztián.

Szeretjük a várost, olykor haragszunk rá, de meghatározza identitásunkat, büszkék vagyunk rá. S hogy mit ünneplünk a kiemelt évforduló kapcsán? Sokan, sokfélét. Számos ötlet, terv, pályázat született az évfordulóhoz kapcsolódóan. De talán leginkább arra érdemes visszaemlékezni, hogy „mit tanulhatunk a város múltjából, mik azok a kulturális, szociális gyökerei, amikre most is szívesen emlékezünk.” A ünnepség egyik fénypontja természetesen a Lánchíd átadása lesz. „A hidak közül is ő a királynő, az akkori polgári ethosz szimbóluma.” Az addig is „hiánypótlóként megépített LEGO oroszlán gyönyörű jelkép. „Imádják az emberek, a kerületek versenyeznek azon, hogy hova kerüljön majd. Nagyon szeretem az ilyen összefogásokat, ha már az ilyen összefogáson alapuló dolgokat ünnepeljük.”