Ki vághatja le az áldozatot? – Idegen kéz, tisztátalan gondolat és rabbinikus precedensek a Szentély kapujában
A Zváchim traktátus 32-es lapján új fejezet kezdődik, melyben középpontba kerül az áldozatok bemutatásának technikai és jogi részlete – különösen az, hogy milyen személyek végezhetik az egyes szakrális fázisokat. Lehet-e nem kohén, nő, szolga vagy tisztátalan személy az áldozás résztvevője? Hogyan hat a rituális tisztaság a jogosultságokra, és mit jelent az, hogy egy gondolat „elrontja” az áldozatot? Az előadásban szó esik a szentélybe való belépés különböző fokozatairól, a leprás (מצורע – mecorá) megtisztulási folyamatáról, a magömlés miatti tisztátalanságról (בעל קרי – bál keri), valamint arról, mikor enged meg a Tóra precedens alapján egyébként tiltott cselekvéseket – különösen, ha a pészachi áldozatról (קרבן פסח – korbán pészach) van szó.
A vágás kivétele a kohanita szolgálatból
A misna alapvetése, hogy az áldozás első fázisa, a levágás (שחיטה – sechitá), nem igényel kohanita státuszt. A vágást akár egy idegen (זר – zár), nő (אשה – isá), szolga (עבד – éved) vagy tisztátalan (טמא – támé) is elvégezheti – még szentebb (קדשי קדשים – kódsej kodásim) áldozatok esetén is.
A feltétel csupán az, hogy ha tisztátalan személy végzi a vágást, ne érintse meg az áldozati húst, nehogy az tisztátalanná váljon. Ezért a rabbinikus védelem értelmében lechatchila (לכתחילה – eredendően) nem javasolt tisztátalan személynek a vágás végzése, de bediávád (בדיעבד – utólag) az elfogadható.
A Talmud két forrásból is alátámasztja, hogy a vágás idegen számára is megengedett:

Mózes harmadik könyve 1:5: „És vágja le a borjút az Örökkévaló színe előtt…” – itt nem szerepel, hogy kohénnak kell lennie.
Mózes negyedik könyve 18:7: „…a te papságodat minden, az oltárra tartozó dologban…” – innen derül ki, hogy a vérrel kapcsolatos szolgálatok már kohanitákhoz tartoznak, de a vágás nem.

Rontó gondolat csak jogosult személytől érvényes
Az áldozatok kapcsán gyakran előkerül a rontó gondolat fogalma: amikor a kohén vagy más résztvevő azt gondolja, hogy a húst az előírt időn túl (חוץ לזמנו – chucz lizmanó) vagy a kijelölt helyen kívül (חוץ למקומו – chucz limkomó) fogják elfogyasztani.
A misna szerint, ha a vágást olyan személy végzi, aki jogosult erre (mint például egy zár), akkor a rontó gondolat érvénytelenítheti az áldozatot. Ha azonban az a személy, aki elvégzi a szolgálatot, eleve alkalmatlan (például nem kohén a vér felfogásánál), akkor a gondolata semmit sem befolyásol.
A vér szolgálata – és ha hiba történik
A vágás utáni fázis a vér felfogása (קבלה – kabala) szent edénybe. Ettől kezdve minden szolgálat kizárólag kohanitákra tartozik. Ha a vért idegen fogta föl, az nem érvényes, és újra kell kezdeni – ha még folyik a vér.
Ugyanez igaz a vér mozgatására (הולכה – holáchá) és hintésére (זריקה – zriká). Ha például:

rossz kézbe kerül (bal kéz)
profán edénybe öntik át
kiömlik a padlóra
…akkor mindaddig folytatható a szolgálat, amíg van „életvér” (דם הנפש – dám hanefes).

Ha viszont a vért rossz helyre hintik (pl. a vonal alá/fölé vagy rossz oltárra), és van még vér, újra kell felfogni és a helyes helyre hinteni.
Szent helyek és a tisztaság zónái
A tanulás során részletesen tárgyaltuk a Szentély különböző szintjeit:

1. szint: maga a Szentély (היכל – hejchál)
2. szint: Szentélyhegye (הר הבית – Hár HáBáit)
3. szint: Jeruzsálem (ירושלים – Jerusáláim)

Egyes tisztátalan személyek különböző szintekig mehetnek be:

Halotti tisztátalan nem léphet be az 1-es és 2-es szintre
A (meggyógyult, de még nem teljesen megtisztult) leprás (מצורע – mecorá) 7 nap után a 2-es szintig mehet, a 8. napon hoz áldozatot, és utána léphet az 1-es szintre
A vérrel való kenés (fül, hüvelykujj, lábujj) speciális szabályozás alá esik: a Sáár Niknor (שער ניקנור – Shaár Niknór) kapuban végzik, amely átmenet a szent tér és a profán tér között

Bál keri a pészach-áldozat előtt – mit szabad megszegni mitváért?
Aki magömlés miatt tisztátalan (בעל קרי – bál keri), napközben elmehet a mikvébe, de csak este válik teljesen tisztává. Ha a 14. niszán délutánján kellene hoznia pészach-áldozatot, de még tvul jom (טבול יום – aznap merült), akkor elvileg nem mehetne be a Szentély területére.
Mi történik, ha ez az ember egyben mecorá is, és a 8. napja szintén 14-re esik? Ha nem megy be a Shaár Niknórhoz vérrel bekentetni a hüvelykujját, akkor este nem ehet a pészachi húsból – amiért karet jár.
A Talmud arra jut: ebben az esetben engedélyezett, hogy a bál keri megszegje a belépési tilalmat, mert egy karet súlyú mitzva (pészach) fontosabb, mint a rabbinikus vagy enyhébb bibliai tilalom.
Precedens alapján táguló engedmények
A Talmud egy általánosabb elvvel zár: ha a Tóra valamit már egy okból megengedett (pl. a mecorá bedughatja kezét a szent térbe a vérért), akkor egy másik okból (pl. bál keri státusza) sem tiltjuk meg ugyanezt. Ez az elv azonban nem alkalmazható minden esetben.
Példa: ha egy közösség többsége halotti tisztátalan, a pészach-áldozatot meghozhatják. Ha ezután még ziv (זב – záv, folyásos betegség) miatt is tisztátalanok lettek, a megengedés nem bővül ki automatikusan – a kétféle tisztátalanság nem egyforma.
Ez annak a vitahelyzetnek az alapja, hogy vajon a közösségi tisztátalanság miatt hozott pészach-áldozat felmentést ad-e minden más tilalom alól is, vagy csak a konkrét esetre vonatkozik a felmentés.

Elhangzott példák felsorolása

A vágást idegen is végezheti, a vérszolgálatot nem
Rontó gondolat csak az áldozásra jogosult személytől érvényes
A kiömlött vér padlóról visszagyűjthető, ha még „életvér”
Tisztátalan személy nem érintheti az áldozat húsát
A bál keri, aki pészach-áldozatra készül, megszegheti a belépési tilalmat
A mecorá kézbe kenésének helye: Shaár Niknór – különleges jogállás
Precedens alapján bővülő engedmények: mecorá és bál keri együtt
Zav és halotti tisztátalanság összeadódása közösségi áldozáskor
Analógia a szombat megszegésére életmentéskor: van-e „hutrá” vagy csak „dohujá”

—————————————————-
Zváchim (Vágóáldozatok) – זְבָחִים
Az ókorban e traktátus neve „Az áldozati állatok levágása” volt. Itt kerülnek megtárgyalásra a különféle vágóáldozatok: hogyan kell bemutatni az ilyen áldozatot és miáltal válhat az áldozati állat alkalmatlanná. Ugyanebben a traktátusban található a háláchikus exegézis alapjainak magyarázata, valamint a tiltott vegyülékekre vonatkozó rendelkezések. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 120 oldal.
—————————————————-
A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.
Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30 ​-8:30 ​ között.
Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)
Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud

A Zváchim 32 – Napi Talmud 2111: Ki vághatja le az áldozatot? bejegyzés először NapiTalmud.hu-én jelent meg.