Számít a fél lépés is? – A Szentély kapujában álló kéz és az érintés súlya
A Talmud mai szugjája látszólag technikai részletekbe merül, de valójában mély halachikus dilemmákat boncolgat: vajon egy részleges belépés – például ha valaki csak a kezét nyújtja be a Szentélybe – ugyanúgy számít-e, mint a teljes belépés? És ha valaki tisztátalanul teszi ezt, vajon büntetendő-e? A diskurzusban szó esik a leprás (מצורע – mecorá) tisztulási folyamatáról, a pészachi áldozat (קרבן פסח – korbán pészach) sürgető erejéről, és a tórai parancsok egymáshoz viszonyított hierarchiájáról. A szent dolgok érintése (נגיעה – n’giá) is fókuszba kerül – a kérdés: vajon az érintés is elég súlyos vétség, vagy csak a fogyasztás?
Részleges belépés: olyan, mintha teljes lenne?
Az előadás azzal az állítással indul, amely rabbi Ula nevéhez fűződik: „ביאה במקצת שמה ביאה” (biá b’miktzát s’má biá), vagyis: egy részleges belépés is belépésnek számít. Ezt különösen akkor fontos tudni, ha tisztátalan személyről van szó, akinek tilos a Szentélybe lépnie – akár csak a kezét is nyújtja be, már megszegheti a törvényt.
Ezzel szemben bizonyos esetek – például a leprás áldozati eljárása – látszólag megengedik ezt a részleges belépést, például a Shaár Niknór (שער ניקנור) kapujában. A vita lényege, hogy vajon ez valódi kivétel, vagy csak technikai megoldás?
A leprás áldozatának rituális kihagyása
A leprás (מצורע – mecorá) megtisztulásának egyik mozzanata, hogy rá kell támaszkodnia (סמיכה – szmichá) az áldozati állat fejére. A Tóra előírása alapján ezt közvetlenül a vágás (שחיטה – sechitá) előtt kell megtenni. De mivel a mecora még nem léphet be a Szentély területére, időkihagyás történik a szmichá és a vágás között.
Miért nem oldják meg a problémát azzal, hogy a mecora kinyújtja a kezét, és az állatot már odabent levágják? Két válasz:

Nem lehet új kaput nyitni az északi falon, mert a Szentély tervei az Örökkévalótól származnak (lásd: Divré haJámim I. 28:19 )
A szmichá teljes testsúllyal történik, ami nem lehetséges, ha csak karnyújtással történik

Így szükségszerű a Niknor-kapu használata.
Mi számít tórai kötelességnek?
A Talmud megvizsgálja, hogy a szmichá és a szmichát követő azonnali vágás közül melyik tórai kötelesség. A konklúzió:

A szmichá önmagában nem minden áldozatnál kötelező tórai szinten
Az, hogy a szmichát azonnal kövesse a vágás, igenis tórai követelmény

Ezért a mecorá esetében azért engednek kivételt, mert a szmichája nem alapvető tórai kötelesség, míg a vágás időzítése az.
Pészach-áldozat kontra részleges belépési tilalom
Egy különösen érdekes halachikus mérlegelés merül fel: Mi történik, ha egy ember félig tisztátalan (טבול יום – tvul jom), de elvileg muszáj lenne bemennie, hogy pészach-áldozatot hozzon?
A dilemma:

A részleges belépés (pl. csak a kéz) már tilalom (és akár מלקות – malkut, azaz korbács jár érte)
A pészach-áldozat elmaradása esetén viszont כרת – karet a büntetés

A Talmud szerint: ha egy enyhébb tilalom (malkut) és egy súlyosabb kötelezettség (karet) kerül konfliktusba, a súlyosabbat kell teljesíteni. Ezért engedélyezik a részleges belépést, hogy elkerülhető legyen a pészach-áldozat elmulasztása.
A „ne érintse meg a szentet” – mit jelent?
A főidézett vers:
„בְּכָל־קֹדֶשׁ לֹא יִגָּע” (b’chol kódes lo jigá) – „semmi szentet ne érintsen meg” (Vájikrá 12:4)
A vita:

Rési Lakis szerint ez az áldozati hús fogyasztásának tilalmát is magába foglalja
Rabbi Jochánán szerint a vers csak a truma (תרומה – trumá) érintésére vonatkozik, nem az áldozati húsra

Rési Lakis szerint egy vers dupla jelentést hordozhat:

Alapértelmezetten: fizikai érintés tilalma (amit korbáccsal büntetnek)
Közvetett jelentésben: fogyasztás tilalma, amelyhez már külön büntetési tétel (כרת – karet) is kapcsolódik

Ez a többjelentésű értelmezés segíti a Tóra komplex törvényeinek megértését.

Elhangzott példák felsorolása

Egy tisztátalan személy részleges belépése (pl. kéz benyújtása) is tilalom alá esik
A mecora csak a Niknor-kapunál támaszkodhat az állatra, nem a Szentélyben
A szmichá és vágás közötti időkihagyás csak a mecora esetében elfogadható
A pészach-áldozat kötelezettsége súlyosabb, mint a részleges belépés tilalma
„Semmi szentet ne érintsen” vers több halachikus tartalmat hordozhat (érintés + fogyasztás)
Rési Lakis szerint ebből a versből levezethető a fogyasztás tilalma is
Rabbi Jochánán szerint ez csak trumára vonatkozik
A Tóra kifejezéseinek összevetésével értelmezik a büntetés és figyelmeztetés kapcsolatát

—————————————————-
Zváchim (Vágóáldozatok) – זְבָחִים
Az ókorban e traktátus neve „Az áldozati állatok levágása” volt. Itt kerülnek megtárgyalásra a különféle vágóáldozatok: hogyan kell bemutatni az ilyen áldozatot és miáltal válhat az áldozati állat alkalmatlanná. Ugyanebben a traktátusban található a háláchikus exegézis alapjainak magyarázata, valamint a tiltott vegyülékekre vonatkozó rendelkezések. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 120 oldal.
—————————————————-
A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.
Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30 ​-8:30 ​ között.
Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)
Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud

A Zváchim 33 – Napi Talmud 2112: Számít a fél lépés is? bejegyzés először NapiTalmud.hu-én jelent meg.