Szent gondolat, profán határ: miért más a noachita áldozat?
Köves Slomó rabbi a Zváchim traktátus 45. lapjának tanításában azt vizsgálja, milyen különbségek vannak a zsidók és a noachiták (נוחיים) – vagyis a nem zsidó, de az Örökkévalóban hívő emberek – szentélybeli áldozatai között. A Tóra megengedi, hogy nem zsidók is hozhassanak áldozatot, de ezekre más szabályok vonatkoznak: nem érvényes rájuk a pigul (פיגול) – a „rontó gondolat” –, a noisar (נותר) – a maradék meghagyásának tilalma –, és a tumé (טומאה) – a tisztátalanság – büntetése sem. A rabbi kifejti, hogyan vezeti le mindezt a Talmud a szövegösszefüggések (hekesh – הקש) és kulcsszavak elemzésével, valamint hogy mit jelent a „szentségsikkasztás” (me’ilá – מעילה) tilalma a nem zsidók felajánlásainál. Az előadás végén a pigul, tumé és noisar szabályainak összevetésével feltárul, hogy a szentség és a tudat kapcsolata miként marad érvényes minden ember számára – még akkor is, ha a törvény részletei különböznek.
A noachiták áldozata a Tórában
A Tóra szavai szerint: „Ádám, ádám, aki áldozatot hoz az Örökkévalónak…” (Vájikrá 1:2). A duplázott kifejezés – ádám, ádám (אדם אדם) – a rabbinikus magyarázat szerint azt jelenti, hogy nemcsak Izrael fiai, hanem minden ember, még a bné Noach is hozhat áldozatot a Szentélyben. A különbség nem a lehetőségben, hanem a következményekben rejlik: a nem zsidó áldozatára nem ugyanazok a szigorú tisztasági és gondolati szabályok vonatkoznak, mint egy zsidóéra.
Rabbi Simon és Rabbi vita: enyhítés vagy szigorítás?
Rabbi Simon szerint a noachiták áldozatai több ponton is enyhébb elbírálás alá esnek:

Nem vonatkozik rájuk a pigul (ha az áldozatot rontó gondolattal hozták, az érvénytelenség nem jár büntetéssel).
Nem vonatkozik rájuk a noisar (ha meghagyják az áldozat maradékát, nem büntetendő).
Nem vonatkozik rájuk a tumé (ha valaki tisztátalanul fogyaszt az áldozatból, nem jár kárét).
Nem vonatkozik rájuk a tmurá (תמורה), az átváltás szabálya – ha egy állatot másikra cserél, a szentség nem száll át.
Nem hozhatnak önálló nesachimot (נסכים), vagyis kísérő bor- és lisztáldozatot; csak az áldozattal együtt hozhatják.

Rabbi azonban ezzel nem ért egyet, és azt mondja: ha a Tóra „az Örökkévalónak” (laHashem – לה׳) szánt áldozatként említi a noachita felajánlást, akkor annak teljes szentsége ugyanúgy kötelező – ugyanazok a törvények és büntetések vonatkoznak rá, mint egy zsidó áldozatra.
A me’ilá (מעילה) – szentségsikkasztás kérdése
Mindkét mester elfogadja, hogy a szentélybe hozott dolgokból tilos profán hasznot húzni (le-henot me-hakdásin – להנות מהקדשים). De Rabbi Simon szerint, ha egy noachita áldozatából valaki mégis hasznot húz, az nem számít valódi me’ilá-nak, és nem jár érte áldozat vagy kárpótlás. Miért? Mert a Tóra a me’ilá szabályát a „bűn” (chet – חטא) szavával kapcsolja össze, ugyanazzal a kifejezéssel, ami a truma (תרומה) – a zsidók papoknak szánt adománya – kapcsán is szerepel. Mivel a truma csak Izrael fiaira vonatkozik, a me’ilá büntetése is csak rájuk érvényes.
Ugyanakkor Rabbi Simon elismeri: ha egy noachita a szentély kincstárának adományoz – nem áldozatként, hanem értékadományként –, arra a me’ilá szabálya igenis vonatkozik, mert ez a hekdes (הקדש) kategóriájába esik.
A pigul, noisar és tumé szabályainak láncolata
A Talmud szerint e három fogalom egy nyelvi láncban kapcsolódik össze:

A tumé-ról (tisztátalanság) szóló vers Izrael fiaira vonatkozik – tehát nem a noachitákra.
A noisar-nál (meghagyott maradék) ugyanez a szó szerepel: „ne szentségtelenítsék meg” (lo jechallelú – לא יחללו), így a tisztátalanságból levezetjük, hogy a noisar sem vonatkozik a nem zsidókra.
A pigul-nál pedig a „bűn” (avon – עון) kifejezés jelenik meg, amelyet a noisar-hoz kötve tovább viszünk: ha a noisar csak Izraelre vonatkozik, akkor a pigul is.

Így épül fel egy logikai lánc – hekesh –, amelyből következik, hogy a három szabály egyike sem kötelező a noachita áldozat esetén.
A tmurá (תמורה) – az átváltás szabálya
A tmurá törvénye szerint, ha valaki egy megszentelt állat szentségét egy másikra akarja „átcserélni”, a csere nem érvényteleníti az eredetit, hanem mindkettő szent lesz: „hú utmurato kodesh”. Ez azonban a noachitákra nem vonatkozik. A rabbi elmagyarázza, hogyan jut el ide a Talmud: a tmurá szabályát a ma’aser behema (מעשר בהמה – állattized) törvényéhez hasonlítja, az pedig a ma’aser dagán (מעשר דגן – gabonatized) törvényéből tanulható, amely kifejezetten Izrael fiaira vonatkozik (bné Jiszráél). Így ez a „tizedlánc” vezeti el a következtetést a noachiták kizárásához.
A Talmud megjegyzi: elvileg tilos egy ilyen „kettős hekesh-t” használni szentélyi ügyekben, de mivel az első láncszem – a gabonatized – nem szentélyi törvény, a kivétel megengedett.
A noachita nem hozhat önálló nesachimot (נסכים)
A Tóra kifejezetten így fogalmaz: „Kol ezrach beJiszráel – minden polgár Izraelben így cselekedjék” (4Mózes 15:13 ). A kal ezrach („izraeli polgár”) kitételből látjuk, hogy az önálló bor- és lisztáldozat csak Izraelre vonatkozik. Ugyanakkor, ha egy noachita égőáldozatot hoz, köteles ahhoz nesachimot is hozni – a teljes szertartás részeként.
A tisztátalanná vált vér kérdése
Egy újabb vita kapcsolódik ide: ha egy áldozat vére tisztátalanná válik, és a pap mégis felhintette az oltárra, az érvényes-e?

Zsidó áldozat esetén, ha a pap önszántán kívül hibázott, az áldozat elfogadott.
Ha szándékosan tette, az áldozat érvénytelen.
Közösségi áldozatnál (korban cibur – קרבן ציבור) mindig elfogadott, mert a közösség esetén a tisztátalanság feloldható (tumá hutrá be-cibur – טומאה הותרה בציבור).
Noachita áldozatnál viszont még önkéntelenül sem válik elfogadottá – mert rá nem vonatkozik a szentély feloldó eszköze, a főpap homlokdísze (tzitz – ציץ), amely „akaratot talál Izrael fiainak” (le-racon lahem – לרצון להם*). A „nekik” kifejezés itt Izraelre, és nem a népekre vonatkozik.

A pigul, noisar és tumé súlya és összefüggése
A rabbi végül összehasonlítja e három tilalom szigorúságát:

A pigul a legszigorúbb, mert pusztán a gondolat is kárétet vonhat maga után.
A tumé enyhébb, mert van olyan eset, amikor a közösség tisztátalansága miatt feloldható.
A noisar pedig a maradék fizikai meghagyásához kötött, de nyelvileg és tartalmilag a tumé-hoz hasonlít, mert mindkettő a „megszentségtelenítés” (chilul – חילול) fogalmához kapcsolódik.

Így a Talmud végül a tumé-ból vezeti le, hogy a noisar szabályai is minden megszentelt dologra vonatkoznak, még azokra is, amelyeknek nincs „hatályba léptető feltétele” (matir).
Az előadásban elhangzott példák

A noachiták áldozatai (korban bné Noach) és azok eltérő szabályai
A me’ilá (szentségsikkasztás) és a truma kapcsolatának nyelvi levezetése
A tmurá és a tizedek láncolata (hekesh)
A nesachim (bor- és lisztkísérő áldozat) különbsége zsidók és noachiták között
A tisztátalanná vált vér esete és a tzitz (homlokdísz) szerepe
A pigul, noisar és tumé törvényeinek logikai összekapcsolása

A tanítás fő üzenete: bár a Tóra különbséget tesz zsidó és nem zsidó áldozatok között, a szentség lényege minden ember számára ugyanaz – az Örökkévaló felé forduló szándék teszi az áldozatot érvényessé vagy érvénytelenné.
—————————————————-
Zváchim (Vágóáldozatok) – זְבָחִים
Az ókorban e traktátus neve „Az áldozati állatok levágása” volt. Itt kerülnek megtárgyalásra a különféle vágóáldozatok: hogyan kell bemutatni az ilyen áldozatot és miáltal válhat az áldozati állat alkalmatlanná. Ugyanebben a traktátusban található a háláchikus exegézis alapjainak magyarázata, valamint a tiltott vegyülékekre vonatkozó rendelkezések. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 120 oldal.
—————————————————-
A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.
Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30 ​-8:30 ​ között.
Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)
Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud

A Zváchim 45 – Napi Talmud 2124: Miért más a noachita áldozat? bejegyzés először NapiTalmud.hu-én jelent meg.