Sok bizonytalanság után decemberben kiderült, hogy ha lassan is, de csordogálni kezd majd a magyar államkincstárba az eddig befagyasztott uniós források egy része. De nem csak ez volt fontos hír a tavaly után idén is nehéz terepen mozgó magyar gazdaságpolitika számára. A járvány alatt felfüggesztett uniós költségvetési szabályok újra életbe léptek, ráadásul folynak a tárgyalások a reformjukról, és Magyarország ellen hamarosan elindul a túlzottdeficit-eljárás, amiből a kormány a 2010-es évek elején nagyon szabadulni akart. Idén és középtávon is az eddigieknél nagyobb hatása lehet az ország uniós tagságának a gazdaságpolitika mozgásterére.

A G7 Függő Változó podcastsorozatának új adásában ezeket a hatásokat részletesebben Gyévai Zoltánnal, a Szabad Európa brüsszeli tudósítójával, Németh Dáviddal, a K&H vezető elemzőjével és Darvas Zsolttal, a brüsszeli Bruegel kutatóintézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatójával elemeztük.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A vendégek és néhány idézet tőlük a műsorból (az olvashatóság érdekében az eredetileg elhangzottakhoz képest szerkesztett változatban):

• Gyévai Zoltán, a Szabad Európa brüsszeli tudósítója: „abból kell kiindulni alapvetően, hogy a magyar kormánynak az év hátralevő részében 9 milliárd euró kohéziós politikai pénzhez biztosítania kell a hozzáférést a feltételek teljesítésével, különben ez az összeg teljesen el fog veszni számára. És még ott van a helyreállítási pénz is. Idén nagyjából 10 milliárd eurót, a következő egy-két évben pedig még másik 10 milliárd eurót kellene kiszabadítani”.


• Németh Dávid, a K&H vezető elemzője: „én azt gondolom, hogy a túlzottdeficit-eljárás ellenére is a növekedés visszaállítása a cél 2024-re. Ugyanakkor ha nagyon szigorú szabályrendszer alakul ki, akkor 2025-re el tudom képzelni, hogy egy szigorúbb költségvetéssel áll elő a kormányzat, pláne ha a 2024-es évben a növekedés vissza tud állni egy magasabb szintre, ami többletbevételt tud generálni a kormányzat részére, amivel utána már 2025-re is tud tervezni.”


• Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel kutatóintézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója: „az új szabályrendszerben alapesetben négy év alatt kell a kiigazítást megcsinálni, de a tagállamok kérhetik, hogy ezt kitolják hét évre. (…) Magyarországra vonatkozóan is kiszámoltuk, hogy ha négy év lenne a kiigazítás időszaka, akkor évente körülbelül a bruttó hazai termék 0,45 százalékának megfelelő mértékű kiigazítást kellene végezni, míg ha hét évre kitolják, akkor csak 0,25 százaléknyit. Mind a két szám viszonylag alacsony. (…) Én úgy gondolom, hogy összességében Magyarországnak kedvező lenne az új költségvetési szabályrendszer elfogadása.”

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFélmegyebérlet lehet a Budapest-bérlet vita megoldása, de a jeggyel utazókról megfeledkeztekA kormánypárti városok nem kérnek a Lázár-féle vármegyebérletből, amit annyira erőltetnek a fővárosban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy-két év is eltelhet, mire azt mondhatjuk, hogy kijöttünk ebből a válságbólÚjra nő a gazdaság, a reálbér és egyszámjegyű az infláció. Ennek örülhetünk, de annak nem, hogy a megélhetési válság ettől még nem ért véget: erről szól a Függő Változó új adása.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden élőlényben ott ketyeg egy belső óra, de mi a sajátunkat egy évszázada elállítottukA G7 Mentés másként című podcastjának vendége Dr. Purebl György pszichiáter, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz idő nemcsak pénz, élet is - mi vár a magyar magánegészségügyre és a betegekre?Hová tűntek a betegek a magán és az állami egészségügyből? Mentés másként podcastunk új epizódjában ezeket a kérdéseket is körüljárjuk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTényleg jobban élnek a románok, mint a magyarok?Románia megelőzte Magyarországot egy főre eső GDP-ben. De mik voltak a gyors növekedés okai? Utánajártunk a Függő Változó új adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzázmilliárdok elköltése nélkül, az utasok igényeire figyelve is vonzóbbá lehet tenni a közösségi közlekedéstHazai példák is mutatják, hogy jobb szervezéssel, a meglévő eszközparkkal, érdemi többletforrás nélkül is sokakat lehet a közösségi közlekedésre megnyerni.

Kapcsolódó cikk<a href="https://g7.hu/podcast/20231028/az-akkugyarak-me