„Nem reklámozza senki a Khan Academy-t, mégis elterjedt magától az egész világon. Van benne valami univerzálisan jó. A gondolatmenet, ahogy magyarázzák, felépítik a videókat, annyira logikus, hogy az mindenkinek megfelel. Mindenhonnan olyan visszajelzések jönnek, hogy ilyen nincs még egy a világon, hogy ez a legjobb, mindenkinek ebből kéne tanulnia” – mondta Lovas Eszter az Akadémia Határok Nélkül Közhasznú Alapítvány vezetője egy ingyenes online oktatási platform, a Khan Academy magyarországi képviselője a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra új részében.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Lovas Eszter már viszonylag korán, másodéves egyetemistaként tanítani kezdett. Nagyon hamar az kezdte el leginkább érdekelni, hogy hogyan lehetne másként tanítani ahhoz képest, mint ahogy régebben őt tanították. Belemerült a kutatásokba, tananyagfejlesztéssel foglalkozott. „Mindig bennem volt az, hogy én valamikor olyan gyerekekkel szeretnék foglalkozni Magyarországon, akik tehetségesek, de nincs meg az anyagi és családi hátterük, hogy tanulni tudjanak” – mesélte.

Éppen abban az időszakban tűnt fel neki, hogy itthon a nonprofit vállalkozásként működő Khan Academy anyagai nem elérhetőek magyarul, amikor felmondott egy amszterdami nemzetközi gimnáziumban. Egy év múlva megalapította az Akadémia Határok Nélkül Alapítványt, és azóta már nagyjából 350-en jelentkeztek önkéntes fordítónak. Mára a magyar nyelvű oldalnak már körülbelül 17 ezer felhasználója van, számukra nagyjából 1300 videó és tízezer feladat érhető el nyolc területhez kapcsolódóan (ilyenek például a matematika, a kémia, a fizika, az informatika vagy a világtörténelem).

Holtzer Péter és Lovas Eszter. Fotó: G7

Lovas Eszter szerint globális léptékben nézve a Khan Academy anyagai minden országban releváns segítséget nyújthatnak, hiszen „a nyugat-európai jobb oktatási rendszerekben is előfordul, hogy valamit nem értenek a diákok”, viszont az olyan országokban, ahol gyenge az oktatási rendszer, az anyagok a hivatalos oktatás hiányosságait is helyettesíthetik. Magyarországon az elmondása alapján nagyon tipikus, hogy egyetemi felvételire, vizsgára ebből tanulnak, olyan esetről is tud, hogy egy eligimnáziumban a tanár ilyen anyagot ajánlott az analízis tanulásához, de például tanodáknál is használják az anyagaikat.

Szerinte azért is különösen fontos az angol nyelvű anyagok magyarítása, mert amíg az elitiskolák tanulóinak segíthetnek az angol nyelvű anyagok is, a nyelvtudás jelentős egyenlőtlenségei miatt tanodáktól azt a visszajelzést kapták: fontos, hogy magyarul is elérhetőek legyenek a leckék.

Nagyon szeretnénk, ha jobban megismernék itthon ezt a rendszert, mert nagyon sokaknak tud segíteni

– mondta az ambícióikról Lovas Eszter.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon! A beszélgetéssel, illetve a 28. óra sorozattal kapcsolatos visszajelzéseket továbbra is várjuk a podcast@g7.hu címre.

A podcast elkészítésében közreműködött: Stubnya Bence.

A 28. óra előző részei:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMás szakmából átképzett tanárok – megoldás vagy álmegoldás a tanárhiányra?Sokéves vegyipari múlttal vált kezdő tanárrá Fridez Dóra, aki most két határmenti kistelepülés iskolájában tanít.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA segítő fejlesztések elfogadására is nehezen van energiájuk az egyre leharcoltabb tanároknakA munkaerőpiacon egyre fontosabb képesség az együttműködés és önérvényesítés, és pont ezek fejlesztésében nem remekel a magyar közoktatás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz akkugyárak megjelenése megrángatta a magyar munkaerőpiacot, ezres nagyságrendben igényli a szakembereketFőleg a fiatalabb szakembereket el is szívják a magyar kis és középvállalatoktól.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkValamit rosszul csinálunk, ha a gyerekek így megutálják a fizikát nyolcadikraA Z-szak arra lesz képes, hogy a szaktanároknak nem éppen vonzó általános iskolákban is lesz olyan, aki természettudományt képes majd tanítani.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEz most nem az a helyzet, amikor a tanári teljesítménymérésre kéne helyezni a hangsúlytHogyan alakult át a tanárképzés, és miért béremeléssel kellene kezdeni a pálya vonzóvá tételét? A 28. óra vendége Csapodi Csaba, az ELTE Tanárképző Központ főigazgató-helyettese.

Kapcsolódó cikk<span class="related-image" style="ba