A 2010 után született alfa generáció tagjai már teljes mértékben a digitális kor gyerekei. Jóval gyakrabban használnak digitális eszközöket, mint az őket megelőző generációk, és megfigyelték, hogy ennek következtében sokkal inkább fókuszálnak a részletekre, mint a nagy egészre.

Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez a Visa 13 európai országban végzett kutatása szerint.

Bereczki Enikő generációkutató és Juhász Katalin, a Visa regionális termékfejlesztési igazgatója voltak a G7 podcast vendégei. A beszélgetést ide kattintva vagy bármely podcast lejátszóban lehet meghallgatni:

A mesterséges intelligencia megjelenésével a kényelem korába érkeztünk, és a következő generációnak világos elképzelése van arról, hogyan alakítja a jövőjét a technológia.

Ez a generáció a személyre szabott termékek és szolgáltatások igénye mellett a vállalkozásokat és a kormányzatokat is arra kényszeríti majd, hogy megváltoztassák a működésüket és jobban alkalmazkodjanak.

Ami a saját karrierjüket illeti, a középiskolai felvételire készülő diákok jóval nagyobb számban szeretnének influencerek lenni, mint például űrhajósok. Főleg azért, mert úgy látják, hogy könnyű és népszerű ma annak lenni, és talán azért is lehet még vonzó, mert sokat látnak velük egykorú influencereket – mondta Bereczki Enikő.  Az úgynevezett kidfluencerek jelentőségét mutatja, hogy a Forbes legmegfizetettebb influencer válogatásában például több 10 év alatti gyerek is szerepel. Jellemző rájuk, hogy gyakran nem is beszélnek a videóikban, ezért globálisan is nézettségre tesznek szert és nem egyszer luxustermékeket mutatnak meg. Így igényeket, vágyakat generálnak a gyerekekben, és rajta keresztül hatással vannak a család pénzügyi döntéseire is.

Erős trendként rajzolódott ki a vállalkozói attitűd az alfa generációs gyerekeknél a kutatásban, a legtöbben nem alkalmazottak, hanem vállalkozók szeretnének lenni – mondta Juhász Katalin. Itthon ötből négyen lennének vállalkozók, és mindössze 6 százalékuk képzeli el magát alkalmazottként. A többi országban az alkalmazotti lét nem volt ennyire elutasított, átlagosan 15 százalékkal szerepelt, kivéve Lengyelországot, ahol hasonló volt az arány a magyarhoz. Ez főleg úgy érdekes adat, hogy a foglalkoztatás szerkezete most pont fordított, többségben vannak az alkalmazottak. Még ha csak fele vagy egyharmad részben igaz ez, akkor is számíthatunk arra, hogy nagyon megváltozik a foglalkoztatás szerkezete a jövőben – mondta a Visa igazgatója.

A podcast megjelenését a Visa támogatta.

The post Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.