A regény – mely az Alapítvány és Birodalom-ciklus szerves része- az űrjárók és telepesek évszázados 

múltú konfliktusáról szól. Az űrjáró világ – lassú pusztulásának elkerülése érdekében – a legfőbb 

telepesbolygó, a Föld elpusztítására tör. Kelden Amadiro, a Robotikai Intézet vezetője két 

társával – személyes bosszútól is vezérelve – kiterveli a Föld kérge alatti sugárzó ércek emanálását. 

Azonban nem számolnak Lady Gladia két kivételes képességű robotjával: az emberi gondolatot telepatikusan 

érzékelő és befolyásoló Giskardnak, és az egyetlen humanodi robotnak, R. Daneel Olivaw-nak sikerül 

logikai úton felderítenük a Föld ellen készülő támadást, s megpróbálják megakadályozni annak végrehajtását… 

A regény másik szála Gladia története. A Solariáról Aurórára menekült űrjárónoő a Solaria titkainak 

felderítésekor kapcsolatba kerül egykori szerelme, a földlakó Elijah Baley leszármazottjával. 

A telepesvilágban élő Baley kapitány ráveszi Gladiát, vegyen részt a Solariára indított expedícióban. 

A kapitány számításai helyesnek bizonyulnak, mert az űrhajó csak a nő és két robotja közreműködésének 

köszönhetően menekül meg a solariai csapdából. Az asszony kezdetben nehezen viseli el a földi emberek 

életét, a zsúfoltságot, a zajt, az emberek közelségét, bizalmaskodását, amely a robotjaitól körülvett, 

elszigeteltségben élő űrjáróknál szokatlan és viszolyogtató. Lassanként azonban Gladia és a kapitány 

közel kerülnek egymáshoz, és Gladia a férfiért még a földi élet kényelmetlenségeit is vállalja. Eddigi 

hosszú és eseménytelen űrjáró életének a szerelem, valamint a telepes és űrjáró világok összebékítéséért 

való együttmunkálkodás új értelmet ad. Ám sem Gladia, sem Baley kapitány nem sejti, hogy a két robot, 

Giskard és Daneel miképp is fáradozik az emberiség jövőjéért…