Nem elsősorban a külföldi beruházókkal van a probléma. A probléma azzal van, hogy olyanok érkeznek, amelyek nem hoznak kutatás-fejlesztési tevékenységet magukkal, nem integrálódnak a hazai felsőoktatási-kutatási szférába, nincs szükségük igazán magasan kvalifikált munkaerőre, vagy csak kevésre, ezzel párhuzamosan pedig elsikkad azoknak a területeknek a fejlesztése, amelyekre szükség lenne a gazdasági fejlebblépéshez. Magyarország egy olyan gazdasági modellbe ragadt benne, ami nem segíti a feljebblépést, a félperiféráira való beragadást erősíti meg tulajdonképpen – mondta Medve-Bálint Gergő a G7 Podcastban.

Visszatérő kritika a magyar gazdaságpolitikával kapcsolatban, hogy túlzottan támaszkodik a külföldi multinacionális cégek hazai befektetéseire, amellyel korlátozza a gazdaság fejlődési lehetőségeit. Nemrég Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kritizálta ilyen alapon a kormányt. A G7 Podcastban a terület kutatójával, Medve-Bálint Gergővel, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont főmunkatársával és a Budapesti Corvinus Egyetem docensével arról beszélgettünk, hogy miért függ ennyire a külföldi cégektől a magyar gazdaság, mi köze van ennek az ország uniós tagságához, és mi az oka, hogy nem túl erős az ország teljesítménye sem a felzárkózásban, sem a regionális egyenlőtlenség csökkentésében.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban.

Medve-Bálint szerint a külföldi beruházások állami támogatása nagyon nagy részt lényegében kidobott közpénz. „Ha azt vesszük, hogy azokat a sok tíz-százmilliárd forintokat lehetne egészen más területekre fordítani, például infrastruktúrafejlesztésre, oktatásra, egészségügyre, kutatás-fejlesztésre, akkor rögtön másként néz ki az a kép, hogy egyrészt sikeresek vagyunk a külföldi tőke vonzásában, másrészt vannak olyan területek, amelyre nem jut elég pénzt. Holott lehet, hogy ha az arányok megfordulnának, akkor sokkal jobban járnánk” – mondta.

A közép-európai országok egymással versenyeznek a befektetésekért, de ezzel valójában rosszul járnak. „Ha ez a logika, hogy egymással versenyezzünk, és ugyanazokat a főleg feldolgozóipari multicégeket próbáljuk vonzani, akkor valóban egy olyan versenyhelyzet alakul ki, amiből nagyon nehéz a kiút. Egyoldalúan ezt valószínűleg nem lehet megváltoztatni, mert ha egy kormány egyoldalúan úgy dönt, hogy nem ad támogatást, akkor az valószínűleg ténylegesen versenyhátrányba hozza.

De ha egyébként minden egyéb szempontból az az ország megfelelő beruházási célpont, akkor miért ne menne oda a külföldi tőke? Lehet, hogy ez provokatívan hangzik, de ki kéne próbálni

– mondta.

A közép-európai kormányok leginkább az EU-s keretrendszeren belül erre szolgáló regionális fejlesztési célú beruházástámogatásokkal versenyeznek a multik kegyeiért. Az uniós cél itt az lenne, hogy egy hátrányos helyzetű régióban olyan gazdasági tevékenység jöjjön létre, ami által az adott térség fejlődik, és ezáltal csökkenjenek az EU-n belüli regionális különbségek.

Igen ám, de a csavar ott van, hogy a beruházók legtöbbje nem fog egy igazán hátrányos helyzetű térségbe, például egy olyan nógrádi vagy dél-alföldi térségbe települni, ahol gyenge a közlekedési infrastruktúra, nincs elég szakképzett munkaerő, hanem inkább megy Győr-Moson-Sopronba vagy Fejérbe, ami az uniós referencia alapján ugyanabba a támogatási kategóriába esik, de ott lényegesen jobb kondíciókat talál. Vagyis az a paradox helyzet állt elő, hogy az állami támogatáspolitika megerősítette a területi egyenlőtlenségeket

– mondta erről.

A kutató szerint ahogy a regionális támogatásokra, úgy általánosságban a kohéziós politikára is igaz, hogy nem segíti a regionális egyenlőtlenségek csökkentését. „Ahhoz, hogy ez ne így legyen, át kéne gondolni a térségek besorolását, nemcsak az uniós átlagot, hanem a belső területi egyenlőtlenségeket is figyelembe venni. De az is igaz, hogy az Európai Bizottságnak is fontos, hogy ezek a pénzek jól hasznosuljanak. Márpedig jól hasznosulni a fejlettebb régiókban fognak tudni, mert azok tudnak jobb, innovatívabb, hosszú távon jobban megtérülő pályázatokat beadni. Ezért nem teljesen az Európai Bizottság logikájának ellentmondó az, hogy a fejlettebb térségek nyernek többet az uniós pénzeken” – mondta.

Az összképet tekintve Medve-Bálint Gergő szerint az is kétségbe vonható, hogy egyáltalán lehetséges-e szakpolitikai beavatkozással eredményt felmutatni hosszú távon a felzárkózás terén, képes-e egy szakpolitika a piaci erőket felülírni vagy ellentételezni.

Lehet, hogy ideig-óráig igen, de ahhoz, hogy ez ne egy újraelosztáson alapuló területi különbségcsökkentés legyen, hanem piaci alapú, a humántőkét, az intézményi kapacitásokat kéne fejleszteni. És ez egy hosszú távú, évtizedes vagy akár több évtizedes beruházás. De nem lehetetlen

– mondta.

A beszélgetésben szó volt még arról is, hogy:

• Mi az oka annak, hogy a külföldi cégek nem nagyon hoznak ide magasabb hozzáadott értékű munkahelyeket?


• Miért van az, hogy Lengyelországban és Csehországban megerősödtek hazai tulajdonú multi cégek az elmúlt évtizedekben, magyar multiból viszont sokkal kevesebb jött létre?


• Mekkora mozgástere van a városi szintű felzárkózási próbálkozásoknak az országos szintű gazdaságpolitikához képest?

Medve–Bálint Gergő és Éltető Andrea egyik témába vágó tanulmányáról korábben részletesebben is írtunk.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHamarosan kiderülhet, kik tettek ezermilliárdokat a NER vagyonlerakóibaAz EU szerint a hatóságokon túl civilek és újságírók számára is megismerhetővé kell tenni a magántőkealapokban lévő vagyon tényleges tulajdonosait.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásaiA Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElviselhetetlenül sokat nyomkodja a gyereke a telefonját? Nem, ettől még nem lesz függő!Bár a szülők számára ijesztő lehet, ha a gyereket ránézésre más nem is érdekli, csak a telefonja, mégsem lehet függőségnek hívni ezt.

Kapcsolódó cikk<a href="https://g7.hu/podcast/20240113/egy-fapados-fovarosi-varmegyeberlet-lehet-a-fovaros-kormany-vit