Míg Észtország és Litvánia globális szinten is jegyzett technológiai központtá emelkedett, Magyarország erősen küzd az innovációval. A balti országokat érdemes tanulmányozni, mert sikeres gyakorlatuk a hasonló fejlettségű Magyarországon is jól működhetne.

A magyar köztudatban hagyományosan él az az elképzelés, hogy innovatív az országunk, sok sikeres magyar kutató van. Közép-Európában mégis Magyarország az egyetlen olyan ország, ahol nem sikerült a világpiacon sikeres, legalább egymilliárd dollár értékű startupot felépíteni.

Az innováció kutatásával évtizedek óta foglalkozó, jelenleg a Matthias Corvinus Collegium (MCC) Technológiai Jövők Műhelyét vezető Cséfalvay Zoltánnal a hazai innovációs környezet számos kérdését jártuk körbe a G7 Podcastban.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban.

Érdemes legelőször is azt tisztázni, hogy miről szól a kutatás-fejlesztés (k+f) és az innováció, melyiktől mit várhatunk.

Amikor a kutatás-fejlesztésben finanszírozunk, akkor pénzt veszünk be a rendszerbe, és tudás jön ki a végén. Az innováció ennek éppen fordítottja. Tudást teszünk be a rendszerbe, és pénz jön ki a végén terméken keresztül

– emelte ki Cséfalvay Zoltán.

Magyarországon első ránézésre nem állunk rosszul a k+f kiadásokkal, különösen a vállalati költésekben. Ennek java része azonban multinacionális cégekhez köthető, amelyek itthon ugyan sok ezer embert alkalmaznak, de az innovációk hasznát az anyavállalatokban könyvelik el.

<script src="https://public.flourish.studio/resources/embed.js"></script><noscript></noscript>

Mégis, a több évtizede itthon működő multik azok, amelyek igyekeznek a hazai oktatási és kutatói szférával aktívabb kapcsolatot létesíteni. A hazai központú nagyvállalatok közül egyedül a Richter Gedeon Nyrt. emelkedik ki, amely stabilan Európa 1000 és a világ 2500 legnagyobb k+f befektetője között szerepel.

Erre a listára évi 30 millió eurónyi k+f költéssel lehet bekerülni. A szereplők átalakulását jól mutatja a Delivery Hero esete: a hazai Foodora mellett világszerte számos hasonló szolgáltatást működtető vállalat évente nagyságrendileg 400 millió eurót költ k+f-re. Ez mutatja, hogy a versenyképes szolgáltatásokhoz ma már jelentős k+f befektetésre van szükség.

Nem kell azonban arra gondolni, hogy csak forradalmian újszerű ötlettel lehet üzletet építeni. Cseh és lengyel e-kereskedelemi, logisztikai cégek a régió országaiban gyorsan növekedtek, és a digitális gazdaság lehetőségeit kihasználva megszerezték a magyar versenytársak hazai piacának nem csekély részét. Közben magyar vállalatok jellemzően nem tudtak hasonló utat bejárni a régióban.

Miben állhat a különbség? Egyrészt a vállalkozói kultúrában, de más szempont is fontos:

ezek mögött nincsen olyan nagy csúcstechnológia. Megfelelő marketing, piaci stratégia, ezek állnak mögötte, amik a magyar vállalkozásoknál sajnálatos módon még abban az értelemben hiányoznak, hogy nem globális léptékben gondolkodnak.

– mondta el Cséfalvay Zoltán.

Csehországban és Lengyelországban az uniós pénzek jelentős részét az oktatás és a kutatás fejlesztésére fordították.

Fontos szerepe van a kormányoknak abban, hogy mennyi sikeres innovatív cég lesz: kiszámítható szabályzást kell teremteni, nem szabad kiszorítani a piaci szereplőket.

Az alapvető állami szolgáltatásokat kell egyszerűvé tenni, Észtországban a teljes államigazgatás digitalizált, alig három percig tart egy céget bejegyezni.

Magyarországon viszont gyakran átalakultak az állami programok, támogatási rendszerek. Változott, hogy a startupokba milyen formában és mekkora befektetést támogat a kormány, módosult az egyetemi és különösen a kutatói hálózatok felépítése és finanszírozása. Az innovációban azonban fontos a hosszú távon stabil intézményrendszer.

Érdemes a vállalkozói és a kutatói, oktatási intézményrendszer kapcsolatait minél szorosabbra fűzni. Ebben a főként német tulajdonú autóipar cégek járnak élen, amelyek – az otthon megszokott módon – itthon is használják a duális képzés intézményét. Erre alapozva aztán később egyre szorosabb innovációs együttműködések tudnak kialakulni.

A kutatói és a vállalkozó szféra egymásra találását technológiai transzfer intézményekkel lehet segíteni: ennek jól bevett gyakorlatai vannak ma már a világban. Ez nem költséges megoldás, intézményenként néhány szakemberre van csak szükség.

Az oktatásban is nagyobb szerepet kaphat a vállalkozási, startup gondolkozás: Szingapúrban a diplomamunka arról szól, hogy különböző területeken tanuló diákok együtt hoznak létre startupokat. Ezek közül számos cég ténylegesen létre is jön – de ha nem sikerül ezt elérni, akkor is értékes tapasztalattal állnak munkába a fiatalok.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagyrészt kidobott közpénz a külföldi beruházások állami támogatásaMiért kritizálta Matolcsy György a kormányt azzal, hogy túl sok állami forrást fordít a külföldi működőtőke bevonásra és újraiparosításra? A G7 Podcastban Medve-Bálint Gergővel, a téma kutatójával beszéltük át.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHamarosan kiderülhet, kik tettek ezermilliárdokat a NER vagyonlerakóibaAz EU szerint a hatóságokon túl civilek és újságírók számára is megismerhetővé kell tenni a magántőkealapokban lévő vagyon tényleges tulajdonosait.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásaiA Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.

Kapcsolódó cikk<a href="https://g7.hu/podcast/