Hol áll ma az oltár? – Amikor az égi jelek és a próféták döntik el a halachát
A Rabbi mai előadásában a Zváchim 61. lapjára lépve feltárta az oltár valódi helyének és méreteinek titkát. A második szentély építői miért tértek el az első szentély oltárának méreteitől? Vajon honnan tudták a visszatérő zsidók, hol állt pontosan a régi oltár? A Rabbi bemutatta, hogy a prófétai sugallat, az égi látomások – mint Mihály angyal áldozatbemutatása vagy Izsák „hamvai” – milyen szerepet kaptak a szentély rekonstrukciójában. A tanulás egyik központi dilemmája az volt, hogy mely oltárelemek hiánya érvénytelenít mindent, és melyek csupán díszítőelemek. A szadduceus, aki vízöntés helyett lábára öntötte a vizet, vagy az ökrök irányából levezetett „mindig jobbra fordulj” szabály mind-mind élő példái annak, hogyan épül a halacha a szöveg legapróbb részleteire.

A második szentély oltárának nagyobb mérete
Rishef (Risef) felvetette, hogy míg az első szentély oltára 28 amma volt, a második szentélyben 32 amma méretű oltárt építettek. Korábban ezeket két okkal indokolták:

nem volt égi tűz, ezért nagyobb felület kellett,
vagy egyszerűen más technikai igények jelentkeztek.

Most azonban új magyarázat született: Ezra idejében – a Biblia kifejezésével – „elérték” az eredeti, maximális oltárméretet. A vers arra utal, hogy akkoriban prófétai módon megértették a valódi ideális oltárméretet, amelyet Salamon még nem ismert.
A Talmud azonban visszautasítja ezt: Salamon Dávid prófétai útmutatása alapján építette a szentélyt, tehát ő is ismerte a teljes isteni tervet. viszont azt tanította: Dávid próféciájában volt egy mondat, melyet a nagy gyülekezet tagjai Ezránál új értelmezésben olvastak.
A mondat:
„Zeh beit ha-Shem… veze mizbeach ha-olá le-Yisrael.”
„Ez legyen az Örökkévaló háza, és ez legyen az égőáldozat oltára Izraelnek.”
Mivel a ház 60 amma hosszú volt, ebből következtettek arra, hogy az oltár potenciálisan szintén 60×60 amma lehet. Ez az új értelmezés legitimálta a bővítést a második szentély építőinek szemében.

Honnan tudták, hol állt az oltár?
Három különböző hagyomány nevezi meg az oltár helyének felismerését:

Rabbi Elazar: látták az égi oltárt, rajta Mihály angyallal, amint áldozatot mutat be.
Rabbi Jicḥák: Izsák „hamuhelyét” látták – valójában a kos hamvait, amelyet Ábrahám helyette áldozott fel.
Más vélemény: a szentély területén érezték a ketoret illatát, az oltár helyén pedig az áldozati hús illatát.

Ezek mind azt jelzik, hogy az oltár helye nem csupán építészeti, hanem misztikus felismerés is volt.

A három próféta szerepe a visszatéréskor
A hagyomány szerint Hággáj, Zechárjá és Maláchi három különböző tanítást hozott:

az oltár maximális méretét,
az oltár pontos helyét,
és azt, hogy áldozatokat akkor is lehet hozni, ha a szentély még nem áll – elég, ha az oltár a helyén van.

Egy másik brájtá egy harmadik prófétai üzenetet is megjelöl:
hogy a Tórát ktav asurit (כתב אשורית) – a mai héber írással – kell írni, nem az ősi paleo-héberrel.

Mely oltárelemek nélkül érvénytelen az oltár?
A brájtá szerint négy dolog hiánya teszi érvénytelenné az oltárt:

a sarkok (karnot – קרנות),
a rámpa,
a talapzat (yesod – יסוד),
a négyzetes forma (ravua – רבוע).

A méret – magasság, hosszúság, szélesség – nem érvénytelenítő tényező mindaddig, amíg eléri a Mózes-féle oltár minimumát.
A Talmud vitatja, hogy a karkov (קַרְקוֹב) – a dísz- vagy járóperem – vajon ugyancsak érvénytelenítő. Rabbi és Rabbi Jehuda vitája szerint:

lehet egy díszítő sáv az oltár oldalán,
vagy lehet egy járóperem az oltár tetején, ahol a kohaniták körbejárták a bástyákat.

A kétféle értelmezés közti feszültséget egy történet is tükrözi.

A szadduceus vízöntése – és az etrogok záporában megsérült oltár
A híres esetben egy szadduceus szukotkor – tagadva a vízöntés micváját – nem az oltárra öntötte a vizet, hanem a lábára. A nép etrogokkal megdobálta, és az oltár megsérült. Amíg nem javították ki, sóval tömték ki a repedéseket.
A brájtá az eset kapcsán felsorolja az oltár érvénytelenítő hiányait – köztük a karkov esetleges hiányát, ami mutatja, hogy annak funkcionális szerepe is lehet.

A tűzrakás mérete és a rabbik „bnê Ketura” megjegyzése
A Rabbi elmagyarázta, hogy a fa, amelyet a reggeli tamid alatt a tűz felfrissítésére tettek, pontosan egy ama széles volt. Mikor ezt tanította, tanítványai közül többen kinevették, mire a Rabbi így szólt:
„Bné Ketura vagytok!”
Ez a kifejezés azokra utal, akik „másodvonalbeli megértéssel” közelítenek – mint Ketura gyermekei Ábrahámnál. A Rabbi ezzel azt rótta meg őket, hogy elhamarkodottan ítélkeztek, mielőtt felfogták volna a tanítás lényegét.

A rámpa helye: miért DÉLEN volt?
Két levezetést is hozott a Rabbi:

Az oltár „combját” nevezi a Tóra az északi oldalnak – tehát ha az a láb, akkor az arca délen van, ott a rámpa.
Ézéchiel próféciája (43:16 ) alapján: aki felmegy és „keletre fordul”, az csak akkor tud jobbra fordulni kelet felé, ha a rámpa délen áll.

A „mindig jobbra fordulj” szabályt Salamon tengermedencéjének ökrirányaiból vezette le a Talmud.

A rámpa és az oltár közötti hézag
A Rabbi tanítása szerint a rámpa nem érintkezett közvetlenül az oltárral. Ennek oka:

a húsdarabokat és a vért „dobni” kell az oltár felé – ehhez szükséges a szabad légterű átmenet;
a Tóra párhuzamba állítja a hús és a vér hintését;
a „szaviv” (סביב – körül) és a „ravua” (rabuá – négyzetes) szavak mind arra utalnak, hogy a rámpa nem lehet az oltár része.


Az előadásban elhangzott példák

A 28 és 32 amma közötti oltárméret különbsége és annak prófétai magyarázatai.
Az égi oltár látomása Mihál angyal áldozatával.
Izsák „hamvainak” helye mint oltárjelölés.
Az illat alapján való helymeghatározás.
A három próféta tanításai a második szentély építésekor.
A szadduceus vízöntés-ellenes provokációja és az oltár megsértése.
A bné Ketura története és a tanulók rossz reflexei.
A rámpa déli elhelyezése a „mindig jobbra fordulj” szabályból.
A rámpa és oltár közötti kihagyás levezetése.

—————————————————-
Zváchim (Vágóáldozatok) – זְבָחִים
Az ókorban e traktátus neve „Az áldozati állatok levágása” volt. Itt kerülnek megtárgyalásra a különféle vágóáldozatok: hogyan kell bemutatni az ilyen áldozatot és miáltal válhat az áldozati állat alkalmatlanná. Ugyanebben a traktátusban található a háláchikus exegézis alapjainak magyarázata, valamint a tiltott vegyülékekre vonatkozó rendelkezések. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 120 oldal.
—————————————————-
A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.
Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30 ​-8:30 ​ között.
Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)
Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud

A Zváchim 61 – Napi Talmud 2140: Hol áll ma az oltár? bejegyzés először NapiTalmud.hu-én jelent meg.