Hol áll valójában az oltár? – Amikor próféták, angyalok és illatok döntik el a halachát
A Rabbi előadásának központi kérdése: hogyan tudták Ezra korában pontosan újraépíteni az oltárt – annak méretét, helyét és szerkezetét –, ha a szentély hetven évig romokban állt? A Talmud szerint a prófétai kinyilatkoztatások, égi látomások és a szöveg legfinomabb utalásai mind hozzájárultak ahhoz, hogy a második szentély oltára nagyobb legyen, sőt akár 60×60 ámáig is terjedhetett volna. A Rabbi részletesen megmutatta, mely elemek hiánya teszi érvénytelenné az oltárt, hogyan működik a kétféle karkov (קַרְקוֹב), és miért kellett még a rámpa és az oltár között is egy hajszálnyi rés. Az előadás izgalmas példákkal – a szadduceus vízöntésétől az „ökrök irányából” levezetett jobbra fordulás szabályáig – mutatta meg, hogyan épül fel egyetlen szent tárgy tökéletes halachikus architektúrája.

A második szentély oltárának megnagyobbítása
A Rabbi visszautalt arra a tegnapi tanításra, hogy az első szentély oltára 28×28 ama volt, míg a második szentélyben már 32×32 ama méretű oltárt építettek. A hagyományos magyarázatok szerint vagy:

több tűzre volt szükség, mert nem volt égi tűz, vagy
más technikai ok indokolta a növelést.

Most azonban egy új magyarázat érkezik. Ezra könyvében szerepel, hogy „elérték az oltár méreteit” – ami azt jelenti, hogy elérték a maximális, ideális méretet. Ez arra utal, hogy Ezra korában a próféták felismerték az oltár igazi méretét, amelyet Salamon még nem ismert.
A Talmud azonban kifogásolja: Salamon Dávidtól (Sámuel próféciáján keresztül) mindent isteni sugallattal kapott. viszont azt tanítja: a Dávid által átadott próféciában volt egy mondat, amelyet Ezra idején másképp értelmeztek.
A mondat:
„Zeh beit HaShem… veze mizbeach ha-olá leYisrael.”
„Ez legyen az Örökkévaló háza, és ez legyen az égőáldozat oltára Izrael számára.”
A „ház” 60 ama hosszú volt – ebből következtették, hogy az oltár potenciálisan 60×60 ama lehet. Így legitimmé vált az oltár növelése a második szentélyben.

Honnan tudták, hova kerüljön az oltár?
Három eltérő hagyományból:

Rabbi Elazar: látták az égi oltárt – rajta Mihály angyalt (Micha’el – מיכאל), amint áldozatot mutat be.
Rabbi Jicḥák: Izsák „hamvai” (valójában a kos hamvainak nyoma) voltak láthatók azon a helyen.
Más vélemény: a szentély területén ketoret-illatot, az oltár helyén pedig áldozati hús illatát érezték.

Mindhárom hagyomány arra épül, hogy az oltár helye spirituálisan felismerhető volt.

A három próféta és három tanítás
A babiloni fogságból visszatérő néppel együtt három próféta érkezett: Ḥaggáj, Zechárjá és Mal’áchi. Három alapvető halachikus adatot hoztak:

az oltár maximális méretét (akár 60×60 ama),
az oltár pontos helyét,
és azt, hogy szentély nélkül is lehet áldozni, ha az oltár a helyén áll.

Egy másik brájtá említi, hogy a harmadik próféta azt is kijelentette:
a Tórát ktav ashurit (כתב אשורית – asuri írás) módjára kell írni, nem a paleo-héberrel.

Oltárelemek, amelyek hiánya érvénytelenít
A brájtá felsorolása szerint négy elem nélkül az oltár érvénytelen:

keren (קרן) – sarkok,
keves (כבש) – rámpa,
yesod (יסוד) – talapzat,
ravua (רבוע) – négyzetesség (a hosszúság és szélesség azonos).

A Rabbi hangsúlyozta: a méret maga nem érvénytelenítő, feltéve, ha eléri a Mózes-féle oltár minimális méretét. Ezen a ponton hangzott el az újabb „bnê Ketura” – Ketura fiai – megjegyzés, amikor a tanítványok félreértették, mire utalt a Rabbi.

A kétfajta karkov – dísz vagy járóperem?
A Tóra beszél a karkov (קַרְקוֹב) nevű elemről. Két vélemény:

Rebi: művészi díszítés, virágmintás faragás az oltár oldalán.
Rabbi Yehuda: egy vályú- vagy peremszerű járófelület az oltár tetején.

A kettős hagyomány miatt a Rabbi kimondja: két külön karkov létezett:

egy az oltár oldalán (díszítés),
egy a tetején (a kohaniták biztonságos körbejárásához).


Az etrogokkal megdobált oltár – és a javítás sóval
A híres történet:

Egy szadduceus (duki) Szukkotkor a vízöntést lábára öntötte.
A nép felháborodott, és etrogokkal dobálta meg.
Az oltár megsebesült.
Amíg ki nem javították, sóval tömték ki a réseket.

A brájtá innen tanítja, hogy az oltár bizonyos elemeinek hiánya érvénytelenít – köztük a karkov hiánya is.

A fa és a tűzrakás mérete – és a „bnê Ketura” történet
A Rabbi ismertette, hogy a reggeli tamid alatt a tűz felfrissítésére két fadarabot tettek, mindegyik pontosan egy ama hosszú. A tanítványok nevetése után hangzott el a kiigazítás:
„Bné Ketura vagytok!” – vagyis felületes következtetések helyett meg kell érteni az összefüggést.

Miért délen volt a rámpa? A „mindig jobbra fordulj” elv
Két levezetés alapján:

Az oltár „combnak” nevezett oldala északon van – tehát arccal dél felé „áll”, ott a rámpa.
Ezékiel mondja: amikor felérsz az oltárra, „fordulj keletre” – a Talmud szerint a fordulás alapirány mindig jobbra, ezért a kelet jobbra csak akkor esik, ha a rámpa délen van.

A „mindig jobbra fordulj” elvet Salamon tengermedencéjének ökreiből tanuljuk – ahol az irányok felsorolása következetesen jobbra halad.

A rámpa és az oltár közti rés
Három érv is bizonyítja, hogy a rámpa nem érhetett az oltárhoz:

a húsnak és vérnek „levegőben kell áthaladnia”, tehát kell a rés,
a „szaviv” (סביב – körül) szó megköveteli, hogy körbejárható legyen,
a „ravua” (רבוע – négyzetes) kizárja, hogy a rámpa hozzátapadva módosítsa az oltár alakját.

Rabbi Yehuda hozzátette: a mellékrámpák (a középső járószinthez és a talpazathoz vezetők) szintén el voltak választva egy keskeny hézaggal.

Az előadásban elhangzott példák

Az oltár méretének új prófétai értelmezése (60×60 ama lehetősége).
Mihály angyal égi áldozatbemutatása.
Izsák megkötözésének helye mint spirituális jelölőpont.
A ketoret– és húsillat alapján való helymeghatározás.
A három próféta három tanítása a szentély újraépítéséhez.
A szadduceus vízöntése és az oltár megsérülése.
A „bnê Ketura” – Ketura fiai – két külön története.
A fa és a tűzrakás egy ama szélessége.
A rámpa déli elhelyezésének két bizonyítéka.
A rámpa és oltár közti szükséges légrés.

—————————————————-
Zváchim (Vágóáldozatok) – זְבָחִים
Az ókorban e traktátus neve „Az áldozati állatok levágása” volt. Itt kerülnek megtárgyalásra a különféle vágóáldozatok: hogyan kell bemutatni az ilyen áldozatot és miáltal válhat az áldozati állat alkalmatlanná. Ugyanebben a traktátusban található a háláchikus exegézis alapjainak magyarázata, valamint a tiltott vegyülékekre vonatkozó rendelkezések. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 120 oldal.
—————————————————-
A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.
Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30 ​-8:30 ​ között.
Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)
Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud

A Zváchim 62 – Napi Talmud 2141: Hol áll valójában az oltár? bejegyzés először NapiTalmud.hu-én jelent meg.