Galambbal a kézben 30 ámán át? — A kohaniták emberfeletti ereje és az oltár titkos geometriája
A Rabbi mai előadásában a Zváchim 64. lapja az oltár délnyugati sarkának világát tárta elénk: mi került a chut ha-szikrá (חוט הסיקרא) alá, mi fölé, honnan tudjuk, hogy a galambbűnáldozatot itt kellett hozni, és hogyan dobta át a kohén a galamb belső részeit akár 30 ámán keresztül a Beit ha-deshen (בית הדשן) hamuhelyére. A Rabbi egészen gyakorlati részletességgel mutatta be a meliká (מליקה) technikáját, melyhez két kéz, óriási erő és mesteri kézügyesség kellett. A Misna ezen a lapon külön bontja a chattat ha’of (חטאת העוף) és az olat ha’of (עולת העוף) teljes procedúráját, és a Talmud a két fajta galambáldozat minden finomságát megvizsgálja. A központi dilemmák: miért épp a délnyugati sarok a kulcspont, hogyan kell értelmezni a tűzrakások viszonyát, és mit árul el mindez a szentély szolgálatának precizitásáról.
A három szolgálat, amely a délnyugati sarokra (vonal alá) került
A Misna szerint három dolog zajlott a délnyugati saroknál, a chut ha-szikrá (חוט הסיקרא) alatt:

a minchá (מנחה) lisztáldozat odavitele és felemelése, mielőtt megtörtént a kmicá (קמיצה)
a maradékvér kiöntése
a galamb bűnáldozat (chattat ha’of, חטאת העוף)

A Rabbi felrajzolta az oltár oldalnézetét és felülnézetét: a délnyugati sarok épp a szentélycsarnok felé eső pont, ezért logikus, hogy több szolgálat is ide összpontosul.
A minchá délnyugati sarokra vitele
A Tóra „az oltár arcánál” előírása (פני המזבח) a dél felőli oldalra utal, a „színe előtt” (לפני ה׳) pedig nyugatra. A két irány egyszerre csak a délnyugati saroknál érvényes, ezért itt kellett a lisztáldozatot bemutatni.
A maradékvér helye
A Tóra parancsa szerint a maradékvért a talapzatra öntik (אל יסוד המזבח), és mivel a talapzat az oltár nyugati sarkán van kivezetve, a délnyugati sarok a megfelelő hely.
A galambbűnáldozat
A chattat ha’of esetén a levett vért közvetlenül az oltár falára kell hinteni, de mivel a maradékvért a talapzatra kell kiönteni, az első hintés is ott kell történjen, ahol a talapzat van — tehát a délnyugati saroknál, a vonal alatt.
A délnyugati sarok fölött három másik szolgálat is zajlik
A chut ha-szikrá fölött, ugyanitt:

a boröntés (niszuch ha-jajin, ניסוך היין)
a vízöntés szukotkor (niszuch ha-majim, ניסוך המים)
az olat ha’of (עולת העוף), ha a délk-keleti sarok túlzsúfolt volt

A Rabbi kiemelte, hogy a két kőkehely, amelybe bort és vizet öntöttek, a második Szentélyben beépített elemek voltak, melyek alatt mély csatorna vezetett lefelé.
Miért alaphely az olat ha’of számára a délkeleti sarok?
A magyarázat praktikus. A reggeli trumat ha-deshen szolgálat után a kohén a hamut a rámpa mellett, a nyugati oldal felé 10 ámányira rakta le. A megmaradt belső részek (mur’á – מוּרְאָה, a begy; notzá – נוצָה, a toll) ide kerültek az olat ha’of esetén. Mivel könnyű tárgyat nehéz messzire dobni, a lehető legközelebbi sarok — a délkeleti — volt a legjobb hely az átdobásra.
De időnként a délkeleti sarok túlzsúfolt volt, ezért ilyenkor a délnyugati sarok lett az alternatív hely.
A kohaniták ereje — a 30 ámás dobás
A Rabbi részletesen kiszámolta a távolságot:

az oltár szélessége: 32 áma
a peremek (yesod, sovev) miatt szűkülő távolságok
a hamu lerakási ponttól való 10 ámás eltérés
a rámpa melletti 3 ámás távolság

A végeredmény: a kohénnek kb. 30–31 ámányi ívben kellett átdobnia a könnyű, szálló tollat és begyet. Ez emberfeletti ügyességet kívánt, a Rabbi pedig hangsúlyozta: a Talmud egyenesen csodálja a kohaniták erejét.
Miért baloldalt mentek fel? — A három kivétel
Alapesetben:

a rámpa jobb oldalán mentek fel
bal oldalon jöttek le
mindig jobbra fordultak, soha nem fordítottak hátat az oltárnak

Három szolgálat volt kivétel:

vízöntés
boröntés
galamb olá

Ezeket a délnyugati saroknál végezték, ezért nem került sor teljes körbejárásra. A Talmud indoka: ne teljen meg a kehely szikrával, porral, pattogó hamuval.
A főpap viszont körbejárt, de nem vitte magával a bort vagy a vizet; azt a sarkon kapta kézhez.
A galambbűnáldozat (chattat ha’of) menete
A Rabbi részletesen bemutatta:

A kohén két kézzel fogta meg a galambot: felső ujjaival a szárnyat, alsókkal a lábát.
A hüvelykujj körmével átszúrta a tarkóját — óriási ügyesség kellett hozzá.
A levált (de le nem szakított) fejből kinyomta a vért az oltár falára.
A maradékvért a talapzatra (yesod) nyomta ki.
A húst a kohaniták ették meg — az oltár csak a vért kapta.

A Talmud hangsúlyozza: maga a meliká (מליקה) az egyik legnehezebb szolgálat, a füstölőszerek chafina (חפינה) és a kemény kenyérből vett kmicá mellett.
A galamb égőáldozat (olat ha’of) menete

A kohén a rámpán fölment a délkeleti sarokhoz.
Két kézzel tartva átszúrta a tarkót, és le is választotta a fejet.
A vért a falra hintette.
A fejet besózva azonnal a tűzre dobta.
A testből eltávolította a tollat, a begyet és a beleket — ezek a Beit ha-deshen-be kerültek.
A szárnyakat betépte, de nem tépte le teljesen.
A testet besózta és felajánlotta a tűzön.

Ha a vérhintés megtörtént, az áldozat már kóser, még ha több részlet el is maradt.
Az előadásban elhangzott példák

Az oltár délnyugati sarkának szerepe (vonal fölött és alatt).
A lisztáldozat útvonala és kétirányú tórai bizonyítékai.
A maradékvér délnyugati elhelyezésének levezetése.
A galambbűnáldozat teljes technikája és logikája.
A galamb égőáldozat menete a fej leválasztásától a szárnyak betépéséig.
A 30–31 ámás dobás és a kohaniták ereje.
A rámpára való felmenetel szabályai, és a három kivétel.
A füstölőszerek chafina és a kemény maceszből vett kmicá mint különösen nehéz szolgálatok.

—————————————————-
Zváchim (Vágóáldozatok) – זְבָחִים
Az ókorban e traktátus neve „Az áldozati állatok levágása” volt. Itt kerülnek megtárgyalásra a különféle vágóáldozatok: hogyan kell bemutatni az ilyen áldozatot és miáltal válhat az áldozati állat alkalmatlanná. Ugyanebben a traktátusban található a háláchikus exegézis alapjainak magyarázata, valamint a tiltott vegyülékekre vonatkozó rendelkezések. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 120 oldal.
—————————————————-
A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.
Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30 ​-8:30 ​ között.
Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)
Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud

A Zváchim 64 – Napi Talmud 2143: A kohaniták emberfeletti ereje és az oltár titkos geometriája bejegyzés először NapiTalmud.hu-én jelent meg.