Amikor a Tóra logikát tanít: meddig vihető tovább egy következtetés?
Köves Slomó rabbi a Zváchim traktátus 50. lapjának tanításában a Tóra logikai rendszerének szívébe vezet: mik a határai a következtetésnek? A rabbi négy különböző tórai értelmezési módszert – hekesh (הקש), gezerá shavá (גזירה שוה), kal vachomer (קל וחומר) és binyan av (בנין אב) – elemez abból a szempontból, hogy egyikből levezethető-e a másik. Az alapdilemma: ha egy szabályt A-ból B-be egy logikai úton tanulunk, továbbvihetjük-e azt B-ből C-be egy másik úton? Vagyis: hány „logikai ugrást” enged meg a Tóra? A rabbi példákon – a tzara’at (צרעת – leprásság), az áldozatok északi oldalán való vágása, a lisztáldozatok, a főpapi és jom kipuri bűnáldozat, valamint a másodtized törvényein – keresztül mutatja meg, hogy a Tóra nemcsak törvényeket, hanem a gondolkodás rendjét is tanítja: a szentség logikáját, ahol minden következtetésnek mértéke van.
A Tóra logikai szabályai
A rabbi először összefoglalja a Tóra 13 logikai elvét (middot shehaTorá nidreshet bahen – מדות שהתורה נדרשת בהן), amelyek közül négyet vizsgál részletesen:

Hekesh (הקש) – amikor egy mondaton belül két dolog (A és B) egymáshoz van kötve, és az egyikből a másikra következtetünk.
Gezerá shavá (גזירה שוה) – két, egymástól távoli törvényben szereplő azonos kifejezés alapján következtetünk hasonlóságra.
Kal vachomer (קל וחומר) – a könnyebbről a súlyosabbra való következtetés („ha ott így van, pláne, hogy itt is így van”).
Binyan av (בנין אב) – általánosítás egy példából („ha egy esetben így van, akkor minden hasonlóban így van, amíg nincs ok a különbségtételre”).

A kérdés mindegyiknél ugyanaz: ha A-ból B-be eljutottunk az egyik módszerrel, vihetjük-e tovább B-ből C-be egy másikkal?
1. Hekeshből lehet-e újabb hekesh?
A 49. lapról ismert alapelv marad érvényben: nem lehet.
Ha egy törvényt hekesh útján tanulunk, azt nem vihetjük tovább egy újabb hekesh-sel. Példaként a rabbi ismét az áldozatok északi oldalán való vágását (tzáfon) említi: az olá és a chatát közötti kapcsolat egy hekesh, de ebből már nem vezethető le újabb hekesh-sel az ásám szabálya – azt a Tóra külön írja.
2. Hekeshből lehet-e gezerá shavá?
A rabbi a tzara’at (leprásság) törvényein keresztül magyarázza.
A Tóra azt mondja: ha valaki testének egy részén van seb, az tame (tisztátalan), de ha az egész testét ellepi, az már tahor (tiszta). Ezt a fej és a test közti összekapcsolásból (hekesh) tanuljuk.
Majd a Talmud továbbviszi a szabályt a ruhára, ahol ugyanez a kifejezés (karachat – קרחת és gabachat – גבחת) szerepel – ez már gezerá shavá.
Látszólag tehát hekeshből gezerá shavá működik.
De Rabbi hangsúlyozza: ez csak általános törvényeknél működik, a szentélybeli áldozatok esetében nem. Ott a hekesh után nem lehet gezerá shavát alkalmazni, mert a Tóra minden szót külön súllyal használ – nem engedi a „kétszeres logikai ugrást”.
3. Hekeshből lehet-e kal vachomer?
Erre a válasz: igen.
Ha egy szabályt hekesh-sel tanulunk, azt továbbvihetjük kal vachomer-rel.
Miért? Mert a kal vachomer nem új nyelvi kapcsolat, hanem logikai erősítés: ha valami igaz egy enyhébb esetben, akkor még inkább igaz egy súlyosabbban. A hekesh tehát alapot ad a kal vachomer-nek, de nem fordítva.
4. Hekeshből lehet-e binyan av?
Itt a Talmud hosszan vitatkozik.
A rabbi három áldozattípust vizsgál: olá, chatát és ásám.
Az olá-nál explicit írja, hogy északon kell vágni; a chatát-nál ezt az olá-ból hekesh-sel tanuljuk. Kérdés: ha ez megvan, a chatát-ból egy binyan av-val következtethetünk-e az ásám-ra?
Ha lehetne, nem kellene, hogy a Tóra külön írja az ásám-nál is – de mégis leírja.
Tehát vagy nem működik a binyan av, vagy a három áldozat különbözősége miatt (például hogy az olá teljesen elég, míg a chatát és ásám részben fogyasztható) nem lehet általánosítani.
A végeredmény: nyitott kérdés – nem tudjuk biztosan, hogy hekeshből binyan av következhet-e.
5. Gezerá shavából lehet-e hekesh?
A Talmud példája a ma’ászer shéni (másodtized), a shelamim (békeáldozat) és a tódá (hálaáldozat).
A shelamim és a tódá egy mondatban szerepelnek – ez hekesh.
A shelamim és a ma’ászer shéni között pedig hasonló kifejezések vannak – ez gezerá shavá.
Így a szabály gezerá shavá útján jut el az A-ból B-be, majd hekesh-sel B-ből C-be.
Tehát ebben az esetben: igen, működik, de csak azért, mert mindkét végpont szentélybeli kategória. Ha az egyik profán (mint a másodtized), már vitatható.
6. Gezerá shavából lehet-e gezerá shavá?
A rabbi két példát hoz:

A lisztáldozatok (minchot) esete, ahol háromféle sütési mód – mélyolajban főzött (marcheshet – מרחשת), serpenyőben sült (machavat – מחבת), és kemencében sült (tanur – תנור) – mind ugyanazzal a kifejezéssel szerepel: „tisztalisztből” (solet – סלת). Ezt az egyik áldozatból a másikba két gezerá shavá-val tanuljuk – tehát: működik.
Ugyanez elv érvényes az olá, a főpap bűnáldozata és a jom kipuri bűnáldozat esetében is: az „egészen égesse el” kifejezés (yekhtá otá kulá) kapcsolja össze őket – az olá-ból a főpap áldozatára, majd onnan a jom kipurira viszik át a szabályt. Tehát gezerá shavá → gezerá shavá működik.

7. Gezerá shavából lehet-e kal vachomer?
Itt a Talmud logikai párhuzamot állít:
ha hekeshből kal vachomer működik, és gezerá shavából gezerá shavá is működik, akkor pláne, hogy gezerá shavából kal vachomer is működik.
Ez a Tóra „könnyebbről nehezebbre” logikájának önigazolása.
8. Gezerá shavából binyan av?
Erre a rabbi mosolyogva azt mondja: „Ha eljön a Messiás, majd megtudjuk.”
Ez az egyik „teku” (תיקו) – a Talmudban így jelzik a megválaszolatlan kérdést.
A tanítás lényege – a logika mint szentség
Köves Slomó rabbi szerint a Tóra logikai rendszere nem pusztán hermeneutikai gyakorlat, hanem spirituális rend:
a szentség nemcsak a cselekvésben, hanem a gondolkodás struktúrájában rejlik.
A Tóra minden következtetést keretbe foglal – mert a szent dolgok nem viselnek el korlátlan extrapolálást. Ahogy az áldozatnak pontos helye van, úgy a gondolatnak is.
Az előadásban elhangzott példák

A tzara’at szabálya: hekeshből gezerá shavá a fej, test és ruha leprájára.
Az olá, chatát és ásám áldozatok északi vágása.
A ma’ászer shéni, shelamim és tódá áldozatok kapcsolata.
A háromféle mincha (lisztáldozat): fánk, kalács, pászka – gezerá shavá láncolat.
A főpap és jom kipuri bűnáldozat: az „egészen égesse el” kifejezés ismétlődése.
A logikai szabályok sorrendje:

Hekesh → hekesh: nem.
Hekesh → gezerá shavá: nem.
Hekesh → kal vachomer: igen.
Hekesh → binyan av: nem tudjuk.
Gezerá shavá → gezerá shavá: igen.
Gezerá shavá → kal vachomer: igen.
Gezerá shavá → binyan av: teku – nyitott.



Rabbi tanítása így zárul: a Tóra minden betűjében logikai rend rejlik. A szentély falain túl is a szentség mértéke az, hogy meddig vihető el egy gondolat – és hol kell megállni.
—————————————————-
Zváchim (Vágóáldozatok) – זְבָחִים
Az ókorban e traktátus neve „Az áldozati állatok levágása” volt. Itt kerülnek megtárgyalásra a különféle vágóáldozatok: hogyan kell bemutatni az ilyen áldozatot és miáltal válhat az áldozati állat alkalmatlanná. Ugyanebben a traktátusban található a háláchikus exegézis alapjainak magyarázata, valamint a tiltott vegyülékekre vonatkozó rendelkezések. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 120 oldal.
—————————————————-
A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.
Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30 ​-8:30 ​ között.
Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)
Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud

A Zváchim 50 – Napi Talmud 2129: Meddig vihető tovább egy következtetés? bejegyzés először NapiTalmud.hu-én jelent meg.